Egyedül is megy? Az ingatlanvásárlás buktatói szakértői segítség nélkül
Egy ingatlan megvásárlása az egyik legnagyobb pénzügyi döntés az ember életében, mégis sokan úgy vágnak bele, hogy szeretnék megspórolni az ingatlanközvetítő díját. Elsőre logikusnak tűnhet a gondolat, hiszen ha nincs közvetítő, talán olcsóbb is lesz az ingatlan. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.
A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube csatornáján, illetve Spotifyon:
A szakértő szerint a közvetítői díjon megspórolt összeg könnyen eltörpülhet egy rosszul megszervezett adásvétel vagy egy hibás pénzügyi ütemezés mellett. Egy ingatlanvásárlás során ugyanis nemcsak az ár számít, hanem az is, hogy mikor és milyen feltételekkel történnek a kifizetések, hogyan zajlik a tehermentesítés, illetve hogyan illeszkedik az ügylet az eladó és a vevő költözési terveihez. Egyetlen csúszás akár több egymásra épülő adásvételt is veszélybe sodorhat.
Az ingatlanvásárlás egyik fontos szereplője a tulajdoni lap
Az egyik legfontosabb dokumentum minden esetben a tulajdoni lap. Ebből derül ki, hogy valóban az értékesítő rendelkezik-e az ingatlan felett, milyen jogi besorolású az ingatlan, illetve szerepel-e rajta bármilyen teher vagy végrehajtás. Érdemes mindig friss tulajdoni lapot lekérni, hiszen egy több évvel korábbi példány már nem feltétlenül tükrözi az aktuális állapotot.
A műszaki állapot vizsgálata legalább ennyire fontos. A szakértő szerint külön figyelmet kell fordítani a szigetelésre, a fűtési rendszer korára és típusára, valamint az energetikai korszerűségre. Egy régi kazán vagy egy elavult kémény később akár több millió forintos felújítási költséget is jelenthet. Ugyanakkor az energetikai tanúsítványt sem érdemes önmagában értékelni, hiszen egy századfordulós épület hiába újult meg teljesen, a besorolása sokszor így sem lesz kiemelkedő.
A vételár nem fedezi a teljes költséget
Sokan megfeledkeznek a vásárlás járulékos költségeiről is. Az ügyvédi munkadíj jellemzően a vételár fél-egy százaléka, emellett számolni kell a vagyonszerzési illetékkel, amely általában a vételár négy százaléka. Hitel felvétele esetén pedig további banki és közjegyzői költségek is felmerülhetnek. Ezek együtt akár több millió forintos pluszkiadást is jelenthetnek, ezért már a keresés elején érdemes ezekkel kalkulálni.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a vásárlók gyakran túl korán érzelmileg is kötődni kezdenek egy kiszemelt ingatlanhoz. Pedig hiába tűnik tökéletesnek egy lakás vagy ház, ha a költözési határidők, a finanszírozás vagy a tulajdonjogi helyzet végül nem teszi lehetővé az adásvételt. Éppen ezért már az első telefonbeszélgetés során érdemes rákérdezni arra, hogy az eladó mikor tud kiköltözni, vannak-e terhek az ingatlanon, illetve milyen feltételekkel képzeli el az értékesítést.
Nem mindegy az sem, hogy előlegről vagy foglalóról beszélünk. Míg az előleg a szerződés meghiúsulása esetén visszajár, a foglaló biztosítékként szolgál: ha valamelyik fél hibájából hiúsul meg az adásvétel, komoly pénzügyi következményekkel kell számolnia.
