Budapesten az átlagos bérleti díj 150 ezer forint volt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTeljesen más lesz az idei albérletszezon, mint az elmúlt években, elsősorban a járványhatás miatt – derül ki az ingatlan.com több mint 48 ezer kiadó lakóingatlan hirdetés alapján készített elemzéséből, amely a felsőoktatási ponthatárok csütörtöki kihirdetésével induló szezon apropóján mutatja be a fővárosi és a legnagyobb vidéki egyetemvárosok albérletpiacát.
„A járvány miatt a teljes lakáspiacon, így az albérleteknél is bizonytalan a helyzet. Például egyelőre nem lehet tudni például azt, hogy melyik egyetem hogyan indítja a következő tanévet, azaz online vagy hagyományos tanrenddel. A bizonytalanság ellenére azért több trend már látható az albérletpiacon. Az utóbbi 5-6 évben a fokozódó kereslet és az albérlethiány miatt növekedtek a bérleti díjak. Most azonban
a kínálat bővült, ugyanis rövid távra kiadó lakásokra nincs igény a járvány miatt lefulladó turizmusból adódóan. Ezért a bérleti díjak is csökkentek”
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az ingatlan.com adatai szerint július közepén országszerte rekordot döntött a kínálat:
több mint 20 ezer hirdetésben szerepelt kiadó lakás, 20 százalékos bővülést jelent a februári és a tavaly júliusi helyzethez képest.
Budapesten több mint 14 ezer hirdetésből állt a teljes kínálat július közepén, ami 30-30 százalékos növekedésnek felel meg a járvány előtti és az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva.
A portál elemzése szerint
Budapesten az átlagos bérleti díj 150 ezer forint volt júliusban, ami a járvány előtti, februári szinthez képest 9 százalékos csökkenést jelent, éves összevetésben pedig több mint 10 százalékkal mentek lejjebb az átlagos bérleti díjak.
Az elemzésből kiderül, hogy Budapesten az egyszobás lakások adják a kínálat alig több mint 20 százalékát, a kétszobások részesedése közel 40 százalékos, a három- vagy többszobásoké pedig 40 százalék feletti. Az egyszobás fővárosi lakásokért átlagosan 120 ezer forintot kell adni havonta, a kétszobásakért 150 ezer forintot, a három- vagy többszobásokért pedig 200 ezer forintot.
A vizsgált többi egyetemvárosban kissé más az eloszlás. Az egyszobás kiadó lakások részesedése 12-17 százalékos, a kétszobásoké 40-50 százalékos, a még nagyobbak pedig 32-42 százalékát adják. Debrecenben például egy kétszobás albérletért átlagosan 100 ezer forintot kérnek a tulajdonosok, Győrben 110 ezret, Miskolcon viszont csak 85 ezret. Balogh László közölte: Bár a három vagy többszobás kiadó lakások drágábbak, ha több diák együtt veszi ki, akkor a megoszlik a bérleti díj és a fenntartási költség, így akár a kollégiumi kiadásokhoz mérhető összegből kihozható a lakhatás egy-egy egyetemistának.
