A babaváró megjelenése lényegében duplájára emelte a felújítási célra felhasználható banki források nagyságát, ezáltal alapvetően átrendezte a piacot, ráadásul a pályázati lehetőségek is bővülőben vannak. Az elérhető források növekedése érezhető lökést adhat a felújításoknak és korszerűsítéseknek, amihez a finanszírozás kulcskérdés.
Alapvetően rendezte át a piacot a babaváró hitel
– jelezte a GKI és a Masterplast közös kutatása, amelynek összegzése szerint az új konstrukció lényegében berúgta a lakásfelújítási piac ajtaját, ami rendkívül fontos lépés a zömében felújításra, korszerűsítésre szoruló lakásállomány miatt is.
Miközben mennyiségi lakáshiány nincs Magyarországon, strukturális problémák annál inkább mutatkoznak, miután sokszor nem ott és nem olyan áron vannak hozzáférhető lakások, ahol az emberek élni szeretnének – összegezték a piaci elemzők. A meglévő lakások energia-hatékonysági, illetve a fenntarthatósági mutatóinak javítása a minőségi állományjavítás egyik eszköze lehetne az új lakások építése mellett. Ráadásul a magas ingatlanárak korszakában a felújításokkal kielégíthetővé válna a településen belüli mobilitási igények egy része, amihez kulcskérdés a finanszírozás.
Az önerős kivitelezés térnyerését segíti az évek óta tartó, a járvány hatására átmenetileg megtört reáljövedelem-növekedés – jelezte a kutatás. Mindeközben a kifejezetten lakásfelújításra és korszerűsítésre felvett kereskedelmi banki hitelek darabszáma és összege is fokozatosan emelkedett 2015 és 2018 között, a tavalyi azonban felemás év volt, mert darabszámban 20 százalékos csökkenést, a kihelyezett összegekben 13 százalékos növekedést hozott. Idén, az első félévében mindkét szempontból érezhető volt a visszaesés éves alapon, ami nem teljesen a koronavírus-járvány miatt, sokkal inkább a babaváró hitel színre lépése nyomán következett be.
A tavalyi második és az idei első félévben a bankok mintegy 770 milliárd forintot helyeztek ki a babaváró hitel keretében, aminek 10-15 százalékát, mintegy 100 milliárd forintot lakás-felújítási és berendezési célra fordítottak az igénylők.
Az MNB felmérése szerint a hitelfelvevők 41 százaléka költi a megkapott összeget az otthonára, becslések szerint ez mintegy 50 milliárd forintos forrást jelent korszerűsítésre és felújításra, ami nagyjából megegyezik a tavaly lakás-felújításra és korszerűsítésre felvett új hitelek állományával. Eszerint a babaváró hitellel duplájára nőtt a felújításra szánt banki hitelek állománya, óriási ösztönzést jelentve ezzel a finanszírozási oldalon.
A felújításra és karbantartásra fordítható pénzeket a pályázati források bővülése is növeli, ezért a GKI várakozásai szerint idén és jövőre is növekszik a korszerűsítések száma. Konkrétan azzal számolnak a kutatók, hogy 2021-ben már csaknem 200 ezer lakás generális felújítása történhet meg, ami 13 éves csúcsot jelentene.
