Ingatlan

Máris hiánycikké vált az építési telek

Rávetették magukat a telekhirdetésekre az építkezést tervezők, de az év első napjai­ban berobbanó kereslet szűkös és drága fővárosi kínálattal szembesült, ami az agglomeráción túlra terelheti az építkezőket.

Hiánycikké váltak a telkek az ingatlanpiacon, a folyamatosan szűkülő kínálat az árakra is komoly hatást gyakorolt.

Budapesten például több mint duplájára nőttek az 1500 négyzetméteres vagy annál kisebb lakóövezeti és külterületi telkek árai: az Ingatlan.com oldalán 2016 januárjában átlagosan még csak 40 ezer forintot kértek egy négyzetméter fővárosi telekért, 2021 januárjában pedig már 87 ezret

– derül ki a Világgazdaság számára készült összesítésből.

A többi nagyvárosban is hasonló drágulást láthatunk – mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, példaként említve, hogy Debrecenben öt év alatt 13 ezer forintról 26 ezer forintra, Győrben pedig 12 ezerről 30 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján arra lehet számítani, hogy a 2021-ben induló 5 százalékos áfához köthető újabb lakásépítési ciklus az előzőhöz hasonlóan berobbantja majd a telekpiacot is – véli a szakértő. Erre utaló egyértelmű jelek máris látszanak, 2021 első kilenc napján ugyanis a 2016–2020-asnak több mint a duplájára nőtt az eladó telkek iránti érdeklődések száma.

Fotó: FDA

A kínálat viszont csak lassan indul növekedésnek, és egyelőre még nem bővül olyan mértékben, mint például 2017–2018-ban. A legfőbb kérdés az, hogy

lesz-e hol megépíteni azokat a lakásokat, amelyekre a lakosságnak igénye van

– jelezte Balogh László, aki szerint biztosra vehető, hogy ha továbbra is szűkös marad a telekkínálat, a kereslet viszont az eddigiekhez hasonló mértékben növekszik, az dráguláshoz vezet.

A magas telekárak pedig szükségszerűen beépülnek az új lakások és házak árába is. Január első heteinek tapasztalata alapján nemcsak a nagyobb beruházók által generált kereslet jelenik a telekpiacon, hanem a kisebb alapterületű telkekre is lecsapnak a saját lakás építését tervező családok – tudtuk meg.

A jövő otthonai szempontjából további kérdésként merül fel, hogy azok hol épüljenek meg. A koronavírus-járvány miatt lakáspiaci dekoncentráció kezdődött, vagyis

a nagyvárosokból való kiköltözés korszakát követően egyre többen merészkednek még az agglomerációs határokon túlra is.

Ezt az árak közötti elképesztő különbségek is indokolhatják, hiszen amíg például az Ingatlan.com adatai szerint Budapest legdrágább kerületeiben 1,5 millió forint a telkek átlagos kínálati négyzetméterára, addig Békéscsabán, Salgótarjában, Zalaegerszegen csupán 3-4 ezer forint, ami majdnem négyszázszoros különbség. Az eddigi tapasztalatok szerint az ennél kisebb különbségek is jelentősen hozzájárultak már, hogy a nagyvárosok agglomerációjának népszerűsége tovább növekedett az építkező családok körében. Balogh László szerint a beruházók és a lakásépítést tervező családok számára a mostani helyzetben nem marad más választás, mint lecsapni a szűkös kínálatban rejlő lehetőségekre, ami további drágulást idézhet elő az építési telkek piacán.

Szűk keresztmetszet

A következő években várhatóan újra felpörgeti a már tavaly a kifulladás jeleit mutató lakásépítési szektort az új lakásokra 2021-től ismét bevezetett 5 százalékos áfakulcs, amely 2026 végéig érvényes. A kiadott építési engedélyek száma tavaly drasztikusan csökkent, ez pedig a következő időszakban megépülő új lakások számának visszaesését is előrevetíti.

A lakásépítés élénkülésének szükségszerű velejárója a telek­piac felpörgése is. Az Ingatlan.com adatai szerint a 2016–2019 közötti lakásépítési ciklusban a telekhirdetések száma elérte a csúcsot, majd egyre kevesebb beépíthető telek jelent meg a kínálatban, ami pedig a piacon volt, azt felszívta a beruházók és a saját célra építtetők által generált kereslet. Tavaly ismét

a 2015-ös szintre tért vissza a friss telkek kínálatának volumene. | VG

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek