Voltak viták és kérdések, pozitív és negatív tapasztalatok, de végül minden társasházban belátták a tulajdonosok, hogy az idén a közös költséget emelni kell, méghozzá legalább a tavalyi mértékével, azaz 15 százalékkal.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A szolgáltatások és szolgáltatók tarifája számottevően nőtt, a gondnok, a takarító, a liftkarbantartó, a kertész egyaránt többet kér, olyannyira, hogy a takarítóknak ma már jellemzően többet fizetnek a társasházak, mint a közös képviselőknek
– jellemezte a helyzetet a Világgazdaságnak Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnöke.
A közös képviselők munkája egyre nehezebb és bonyolultabb, korántsem csak könyvelnek, hanem – jó esetben – pályázatokat kutatnak fel és visznek végig, árajánlatokat kérnek be, szakembereket keresnek és munkálatokat ellenőriznek.
Az egyik legnagyobb kihívás az árajánlatok beszerzése, mert a különböző szakemberek már jellemzően pénzt kérnek érte, ami érthető,
hiszen egy alapos felmérés és a különböző munkálatok beárazása, a tisztességesen, alaposan elkészített költségvetés időbe és energiába telik.
Nem is szeretik csinálni sokan, és ha mégis, százezrekbe, egy-egy mérnöki szakvélemény, kiviteli terv, műszaki dokumentáció elkészítése pedig akár egy-másfél millió forintba is belekerül. Jó esetben a lakóközösség által igényelt három árajánlat közül kettőt kell csak kifizetni, a nyertes ajánlattevőé ugyanis a megbízásért cserébe ingyenes lesz.
Szintén gyakori probléma a régi, felújításra váró épületek esetén, hogy a biztosító felmondja a szerződést a jelentős kártérítési összegek miatt. Bék Ágnes rámutatott, hogy a házak alacsony díjon vannak biztosítva, a magasabb értékeket nem nagyon tudják finanszírozni.
Fotó: Zantleitner Ingrid / Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra
Komoly veszélyforrás a lakóközösségekre nézve az a kitétel is, hogy az utcafronti vakolat leomlása okozta károkra és a tetőre nem vonatkozik a kockázatviselés, hiszen mostanában egyre több az extrém, viharos időjárás. Megfelelő biztosítás nélkül milliós kártételek terhelik a társasházakat. Igaz,
egy többemeletes ház éves biztosítása milliós tétel, a kifizetéseknél viszont nagyon komolyan megvizsgálja a biztosító, hogy mi a helyzet.
Az energiaárak emelkedése ellenére a rezsibomba nem robbant fel, a rezsiköltségek nem okoztak gondot a házak túlnyomó többségében, elszámolási vitát helyenként a házközponti fűtés okozhatott, jellemzően azt is ott, ahol nagy területű bérlemények vannak. Közben kivételt képeznek a 10-15 emeletes társasházak és szövetkezeti lakások, mivel ott jelentősen megemelkedett az áramköltség a rendszeres lifthasználat és a szellőzőmotorok működtetése miatt, ugyanis ezeknél a házaknál egy villanyóra teljesítménye után számláznak, és minden esetben jelentősen túllépik a lakossági átlagfogyasztás mértékét.
Az épületfelújításokhoz azonban továbbra is nagyon hiányoznak a támogatások, az üzemeltetési költségek mellett a szükséges felújításokhoz külön alapot kellene létrehozni, de ez nagyon kevés társasházban valósul meg, és ha mégis, többnyire a törvény által előírt minimális értékben
– figyelmeztetett Bék.
A szakértő szerint eleve általános probléma, hogy a törvényi előírásokat a klímák külső egységének elhelyezése, a födémet érintő lakásátalakítások, a külső nyílászárók és egyéb esetekben sem tartják be, ráadásul a hatóságok ellenőri kapacitása is nagyon szűkös, az ezekből adódó perek pedig beláthatatlan ideig tartanak.
Mindezek mellett a tulajdonosi érdektelenség az, ami a leginkább meglepő, hiszen általános tapasztalat, hogy
az érintetteknek a fele sem vesz részt az éves közgyűléseken.
Ez a helyzet hosszú évek óta jellemző, és nem javul, érthetetlen módon, hiszen az emberek többségének a legértékesebb vagyontárgya a lakásuk.
Társasházi közgyűlés: személyesen meg sem kell majd jelenni a szavazásonElektronikus úton is lehet szavazni a társasházi közgyűléseken egy friss veszélyhelyzeti kormányrendelet szerint. Ehhez azonban házanként új szabályzatot kellene alkotni, amire a május 31-ig tartó közgyűlési időszakban nincs már idő. Eközben a társasházak legfőbb gondja a forráshiány, az idén jellemző 15-20 százalékos díjemelésekből felújításokra már nem futja. |
