Kilenc éve tapasztalt mélypontra apadt a lakáspiac idei teljesítménye, miután a tavalyi több mint 130 ezer adásvétel után 2023-ban legfeljebb 110 ezer tranzakció történt, amire utoljára 2014-ben volt példa – összegezte csütörtöki közleményében az ingatlan.com.
A várakozásoknak megfelelően idén alacsonyabb fokozatra kapcsolt a lakáspiac.
Tavaly több mint 600 ezer, idén több mint 500 ezer ingatlanhirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ebből az eladó lakóingatlan-hirdetések száma meghaladta a 375 ezret. Ez összességében csak 13 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ami Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint arra utal, hogy az eladási és lakásvásárlási kedv jelen van a piacon.
Az emberek tűkön ülve várják a gazdasági körülmények javulását, hogy végre tudják hajtani a vágyott ingatlantranzakciókat
– értékelte az idei év trendjeit Balogh.
Utoljára 2014-ben volt ilyen visszafogott a lakáspiaci forgalom, idén legfeljebb 110 ezer tranzakció történt, tavaly még 138 ezret jegyeztek.
Jelentős eltérések országon belül
Miközben Pest vármegyében, Budapesten és Baranyában 18-20 százalékkal csökkent az idén feladott eladó lakóingatlan-hirdetések száma, Tolnában, Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 8-16 százalékos bővülés volt. A legnépszerűbb és kevésbé keresett vármegyék forgalmi mintázata nem feltétlenül a fejlett és fejlődő lokációk mentén rajzolódik ki.
A kedvezőbb gazdasági mutatókkal rendelkező három nyugati vármegyében nem csökkent a lakáseladási kedv. Vas vármegyében 5 százalékkal nőtt a kínálat, miközben Zalában és Győr-Moson-Sopronban lényegében stagnált.
Az eladó lakások és házak teljes állományát tekintve az országban mindenhol nagyobb a kínálat a tavaly decemberinél.
Most 152 ezer eladó lakóingatlanból válogathatnak a vevők, ami 17 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben – összegezte a szakértő.
A vevőknek kedveznek az árak
A korábbi években látott drágulás megállt, ezt támasztják alá az alá az ingatlan.com lakásárindexének adatai is. Eszerint az utóbbi tizenkét hónapban a lakásárak országosan mindössze 1 százalékkal nőttek, lényegében stagnáltak, míg 2021 és 2022 vége között még 20 százalékos volt az áremelkedés.
Budapesten pedig még inkább befagytak az árak, konkrétan tapodtat sem változtak az elmúlt tizenkét hónapban, 2022 végén még több mint 15 százalékos volt az éves drágulás – emelte ki Balogh László.
A fővárosban az átlagos lakáspiaci négyzetméterár továbbra is 950 ezer forint, jelentős növekedésre jövőre sem lehet számítani. A vármegyeszékhelyeken 590 ezer forint, a többi településen pedig 350 ezer forint az átlagos négyzetméterár.
Látványosabb pozitív elmozdulás az árakban a kisebb településeken lehet, ahol jövőre akár több lakástámogatási elem – és – is kombinálható lesz, ráadásul növekvő összeggel.
A szokásos ingatlanpiaci mintázat jövőre változhat
– fogalmazott Balogh László.
Az eddigi trendfordulókat Budapest és a legnagyobb városok jelezték, a drágulás csak később gyűrűzött be a kisebb települések piacára. Jövőre viszont fordítva lesz, a kisebb településeken indulhat el a fordulat a magasabb állami támogatások miatt. Ráadásul ez a növekedés a bázishatás miatt is látványosabb lehet, mivel az ott lévő ingatlanok átlagban feleakkora négyzetméterárral szerepelnek a kínálatban, mint a nagyvárosi lakások.
Az elmúlt 1-2 évben már csaknem 50-80 ezer adásvételt halasztott el a lakosság, ezeket a gazdasági környezet javulása esetén minden bizonnyal bepótolják, látványos forgalmi javulást eredményezve az ingatlanpiacon.
A trendforduló a jelenlegi várakozások alapján 2024 végén és 2025-ben következhet be az ingatlan.com szakértőjének prognózisa szerint.
