Hatalmasra duzzadt a barkácspiac

Tavaly már csaknem 140 milliárd forintos forgalmat értek el az előző évben még mintegy 125 milliárdosra becsült magyarországi barkácspiac szereplői. A növekedés iparági szakértők szerint nemcsak az építőipar lendületének a hozadéka, hiszen az építésinél is jobban meg lehet lovagolni a felújítási boomot. Ahogy a műszaki cikkek piacán tapasztalni lehet a válság óta halogatott költések pótlását, úgy a lakókörnyezet megszépítése kapcsán hasonló folyamat rajzolódik ki a barkács-, a lakberendezési és a kertpiac értékesítési mutatóit vizsgálva.

Az elmúlt évben 22 százalékkal 47,8 milliárd forintra növelte nettó értékesítési árbevételét a Praktiker, s ezzel közelebb férkőzött a német OBI hazai leányvállalatához, amely 9 százalékos bővüléssel ért el 74,6 milliárdos forgalmat.

Az ágazat jövedelmezőségéről sokat elárul, hogy tavaly 3,3 milliárdos nyereséget halmozott fel a néhány éve még a csőd szélén tántorgó, 2,8 milliárdos veszteséget elszenvedő Praktiker, de miután a német anyacég 2013-ban fizetésképtelenné vált, a magyarországi részleg a saját lábára állt, a Wallis csoport 2016-os színre lépése óta pedig teljes egészében hazai tulajdonban van – és prosperál. Míg a 75-80 százalékban magyar beszállítók erőforrásaira támaszkodó Praktiker esetében több mint hatszoros profitnövekedésről van szó, addig az OBI 5,7-ről növelte 6,8 milliárd forintra a nyereségét.

Miután a francia Bricostore 2012-ben, az osztrák Baumax pedig 2015-ben kivonult, nehéz gazdasági körülményekre és takarékoskodásra hivatkozva, a mögöttük hagyott űrt – hipermarketek, diszkontok és szaküzletek helyett – a magyar piacon maradó két legnagyobb barkácslánc töltötte be.

A harmadik számú szereplő a svájci Bauhaus hazai leányvállalata, melynek a tavalyi pénzügyi eredményei még nem ismertek, de 2016-ban 17,5 milliárdos forgalom mellett 900 millió forintos nyereséget termelt meg.

A versenytárs OBI kapcsán a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete hívta fel a figyelmet, hogy a vállalat csatlakozott az év közben béremelést végrehajtó munkáltatók köréhez. Az új tartalmazza azt a minimális alapbért, amelyet a szakszervezet el kívánt érni, és amellyel az OBI felzárkózott a korábban emelést végrehajtó multik bérszintjéhez. A Praktiker HR-vezetője, Márton Katalin ennek kapcsán azt emelte ki, hogy a versenyképes alapbéremelésnek, valamint a bónuszrendszernek köszönhetően őket kevésbé érintette a szinte összes iparágban megjelenő munkaerőhiány.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható