Hányszor lehet pluszköltséget felszámolni egy vásárlásnál, és mire jó a kényelmi díj?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon már természetes, hogy az éttermek, jegyirodák és parkolócégek szolgáltatását is igénybe vevőknek felszámolnak úgynevezett kényelmi díjat, de egyes esetekben a fogyasztó kényelmes vásárlását egyáltalán nem segítik elő a már-már tetemesnek számító rejtett költségek. „A kényelmi díjak vagy a kezelési költségek számítása sok esetben egészen megdöbbentő:
több ezer forint lehet például a jegyvásárlások esetében, a parkolásnál pedig akár a parkolódíj kétszerese is lehet az az összeg, amelyet kényelmi díj címszó alatt kifizettetnek az emberrel”
– mondta a VG-nek Essősy Zsombor közgazdász, a Magyarok a Piacon Klub elnöke.
A McDonald’s szépen profitálhat a pluszköltségből
Hétfőn a VG is beszámolt arról, hogy a McDonald’s gyorsétteremlánc 80 forintos elviteli díjat vezetett be a nem helyben elfogyasztott rendelésekre. A cég később a sajtóérdeklődésre megerősítette, hogy szeptember 1-je óta él a pluszköltség, melyet minden autós vásárlás, illetve az éttermekben elvitelre kért rendelés után számítanak fel, a rendelés értékétől függetlenül. Azt írták:
Ez egy tranzakcióhoz kapcsolódó díj, amely az elviteles vásárlásokra vonatkozó megnövekedett többletköltségeik részbeni fedezetéül szolgál.
A gyorsétteremlánc hozzátette, hogy az elviteli díj mértékéről fogyasztóik a vásárlás előtt az étteremben tudnak tájékozódni. Essősy Zsombor portálunknak elmondta, hogy
éttermek, gyorsétkezdék esetében, ahol kis profitrátát lehet realizálni, ott a pluszköltség biztosan a nyereségben jelenik meg később.
A McDonald’s a papírzacskó felszámolásával 3-4 százaléknyi pluszbevételt könyvelhet el magának, a piac pedig eldönti, hogy ez a költség vállalható-e, ha a fogyasztókat nem zavarja, akkor később a többi gyorsétteremlánc is követheti majd a McDonald’s példáját
– állapította meg a szakember, hozzátette azonban, hogy a papírárak és az alapanyagok drágulása is indokolhatja a megnövekedett költségek kiegyenlítését.
Hangsúlyozta, hogy a pluszköltségek, kényelmi díjak minden esetben transzparensek, a fogyasztókat mindig tájékoztatják, hogy bizonyos szolgátasok igénybevételekor, mekkora pluszösszeget számolnak fel a vásárlónak.
hazánkban összesen 105 McDonald’s működik, közülük 16-ot 2019 után nyitottak meg.
A cégnek az év második felétől számos váratlan, nem tervezett negatív hatással kell szembenéznie, például a forint-euró árfolyamváltozásokkal, az alapanyag- és energiaárak drasztikus emelkedésével, valamint az általános költségnövekedéssel járó magas inflációval, ezek nagymértékben befolyásolják a vállalat eredményességét.
A parkolást és a kultúrát is megdrágítja a kényelem
Az elmúlt években országszerte lehet már online is parkolójegyet vásárolni, mégis sokan továbbra is az aprót választják. Korábban a VG is beszámolt arról, hogy adott a modern háttér-infrastruktúra az online fizetésekhez, mégis – érthető okokból – sokakban visszás érzéseket kelt, hogy ennek használatáért kényelmi díjat kell fizetni. Essősy Zsombor szerint a szolgáltatás árazása miatt az átlag magyar autótulajdonosnak sok esetben nem éri meg ezt a díjat kifizetni, azonban tudni kell, hogy a készpénz kiváltásához szükséges kényelmi díj befizetésével
finanszírozzák a rendszerfejlesztést, üzemeltetik az alkalmazást, továbbá biztosítják az ügyfél-kommunikációt, például ügyfélszolgálati call center fenntartását.
Ha valaki koncertre, kiállításra vásárol jegyet, annak különféle költségeket, például tranzakciós díjat, jegykiállítási díjat, kezelési költséget, foglalási díjat is felszámolhatnak, és ha a tranzakció interneten vagy telefonon keresztül történik, akkor természetesen kényelmi díjat is odacsapnak a számlához.
„Egy piacgazdaságban egy idő után eldől, hogy ezeknek a költségeknek van-e létjogosultságuk.
Korábban a repülőutak előtt az utasnak ki kellett nyomtatnia a jegyét, ha erről megfeledkezett, akkor már több tíz euróval drágábban repülhetett. Ezt az eljárást a piac mára meghaladta” – emlékeztetett Essősy Zsombor.
Hozzátette, hogy a piaci szereplők igyekeznek a fogyasztókra hárított pluszköltségekkel a kiadásaikat csökkenteni, a profitjukat pedig javítani, és a környezetbarát intézkedésekre hivatkozva inkább online térre terelnék a szolgáltatásaikat, ezért ellentmondásos a papíralapú jegykiadások kiváltására bevezetett online értékesítésre kényelmi költségeket felszámolni. „Több szegmens előtt még nyitva a kapu, hogy milyen rejtett költségeket találjanak ki, de annyi biztos, hogy
a profittermelést kényelmi szolgáltatás címmel jól el lehet adni”
– tette hozzá.
Címlapkép: Shutterstock
