Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, áprilisban a nyers adat szerint 13,6, a tisztított alapján pedig 12,6 százalékkal esett vissza a magyar kiskereskedelmi forgalom éves bázison. Miután a márciusi adat hasonlóan gyengére sikerült – a nyers érték ezúttal jócskán rosszabb –, az elemzők alaposan kiértékelték, milyen folyamatok állhatnak a trend mögött. Egy biztos: nem erre számítottak.
Hetedik hónapja csökken a boltok forgalma
Csak átmeneti jelenség volt, hogy márciusban bővült a kiskereskedelmi forgalom – állapította meg az ING közgazdásza. Virovácz Péter az áprilisi számok alapján rámutatott, hogy havi alapon a forgalom volumene ismét zsugorodott, méghozzá 0,9 százalékkal. Éves alapon továbbra is két számjegyű a visszaesés: a 12,6 százalékos tisztított adat alulmúlja a piaci konszenzust és az ING pesszimistább előrejelzését is.
Az elemző megállapította, hogy az üzemanyag-forgalom segítette leginkább a teljes ágazat teljesítményét. Havi alapon ugyanis 0,9 százalékkal nőtt az üzemanyag-értékesítés. Más kérdés, hogy az egy évvel ezelőtti szintekhez viszonyítva még mindig markáns, 23 százalékos az elmaradás. Az üzemanyag-forgalom kiszűrésével ugyanakkor
a havi alapú kiskereskedelmi teljesítmény immár hetedik hónapja csökken.
Emögött elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzleti forgalom visszaesése húzódik meg, de az élelmiszer-forgalom minimális, 0,1 százalékos növekedése sem nevezhető biztatónak. Mindez arra utal, hogy a lakosság egyre inkább visszafogja a nagyobb kiadást jelentő vagy inkább luxusnak tartott költéseit. Ez teljes mértékben összhangban van a magas okozta reálbércsökkenéssel, vagyis a lakosság vásárlóerejének zuhanásával.
A második negyedév meglehetősen gyenge teljesítménnyel kezdődött, és a következő hónapokban aligha várhatunk érdemi javulást. A háztartások vásárlóereje továbbra is csökken. A kötelező akciók az élelmiszer-forgalmat némiképp talán élénkíthetik, ahogyan az üzemanyagok májusi áresése is növelheti az üzemanyag-forgalmat. Ugyanakkor a nem szükségszerű kiadások visszafogása folytatódhat. A fogyasztás érdemi csökkenésére számítunk tehát a második negyedév folyamán
– fogalmazott Virovácz Péter.
Március lehetett a mélypont
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a második negyedév sem indult jól a kiskereskedelemben. A tisztított, 12,6 százalékos áprilisi mínusz jóval kedvezőtlenebb lett az Erste által várt –10,4 százaléknál.
Nyeste Orsolya szerint a jelentős csökkenésben nagy szerepe van a tavalyi év első felének árstopokkal és fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisának. Azonban a mostani adat szerint áprilisban havi szinten is visszaesést mért a KSH, ami nem sugall gyors fordulatot. Ráadásul márciusban havi szinten nőtt az eladások volumene, vagyis ennek fényében is kedvezőtlen az áprilisi újabb havi visszaesés.
A fő magyarázat változatlan: a magas infláció beleharap a háztartások rendelkezésre álló jövedelmébe, a jelentősnek számító bérkiáramlás egy részét is elviszi a 20 százalék feletti éves drágulás, a reálbérindexek így még mindig negatívak
– magyarázta.
A kiskereskedelmi forgalom éves volumen-visszaesését illetően viszont továbbra is úgy látja, hogy a mélypontot márciusban megvolt a 13,2 százalékos éves visszaeséssel. Az elkövetkező hónapokban lassú kilábalás jöhet, látványosabb felívelés azonban inkább a második fél évre várható.
A külföldiek vásárlásain sok múlik
Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője is kiemelte, hogy az áprilisi kiskereskedelmi adat a várakozásoktól. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a 2015-ös átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 25,7, 2010-hez viszonyítva pedig 38,3 százalékkal emelkedett. Szerinte a kiskereskedelmi forgalom mostani jelentős visszaesését
- az és a hathavi fegyverpénz tavalyi kifizetései miatt okozott magas bázis mellett
- a kiemelkedően magas – bár csökkenő – infláció
- és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozzák.
Az élelmiszerüzletek forgalmában továbbra is erőteljes a visszaesés, amiben szerepet játszik a tudatosabb vásárlás és az élelmiszer-pazarlás elkerülése. Szerinte ezt az is alátámasztja, hogy
az árbevétel növekedése elmarad a bérdinamikától, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat növelik.
Úgy látja, hogy a következő hónapokban az egyre alacsonyabb bázis miatt mérséklődhet a kiskereskedelmi fogalom visszaesésének mértéke, így a mélyponton túl lehet a kiskereskedelmi szektor. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. A járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adta, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is.
Az egész évet tekintve 5,5 százalék körüli visszaesést prognosztizált. Suppan Gergely szerint az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak pluszt, illetve a közelmúltban bejelentett, egyes élelmiszerekre vonatkozó árcsökkentések, valamint a kiskereskedelmi akciók is hozzájárulhatnak a forgalom fokozatos javulásához.
Büntetnek a vásárlók: minden idők legrosszabb formájában vannak a magyar boltokÚgy tűnt, ennél mélyebbre nem zuhanhat a magyar kiskereskedelem, erre most kiderült, hogy mégis. |
