A világpiaci energiaárak tavalyi elszállása és a hazai rezsiszabályozás átalakítása óta a felhasználók egyre inkább a magasabb energiaosztályú gépeket keresik, és lemondtak például az olyan jóléti készülékekről, mint a szárítógép: emiatt tavaly augusztus és december között 30 százalékkal kevesebb szárító fogyott. Nagyobb változást lehetett látni a nagy energiaigényű fogyasztók – a hűtők, a fagyasztók és a bojlerek esetében –, sokan ezeket a készülékeket szinte azonnal lecserélték.
2023-ban azonban már más a helyzet.
Idén azt látjuk, hogy sok háztartás már belefér az éves gázkvótába, és az energiahelyzet körüli szorongás is enyhült. A nagy háztartási gépeknél 20 százalékos áremelkedést látunk az hatására, a családok a magasabb rezsiköltségek és a növekvő élelmiszerárak miatt ebben a szegmensben is a jó ár-érték arányú gépeket preferálják
– nyilatkozta Füle Norbert, a Gorenje-Hisense ügyvezetője.
Meghatározó a lakásberuházások visszaesése
A háztartási gépek piacán ötször kevesebb készülék fogyott az év első kilenc hónapjában, mint az EU többi országában: Magyarországon 25,5 százalékos darabszám szerinti visszaesést mértek, míg a 26 európai uniós ország átlaga 5,5 százalék körül alakult. Habár az infláció miatt a készülékek ára emelkedett, ez a visszaesés az árbevételben is érezhető, közel 15 százalékos árbevétel-csökkenést mértek itthon, ezzel szemben az EU-ban ez mindössze 5 százalék volt.
Füle Norbert szerint a visszaesésre magyarázatul szolgálhat a magas kamatkörnyezet, ugyanis ezeket a készülékeket a magyarok általában hitelre veszik, illetve már idén is érezhető az stagnálása. Az új építésű lakások számának visszaesése és a felújítások elmaradása a jövőben még inkább befolyásolhatja a kereslet alakulását. Az új lakásokba jellemzően beépíthető készülékeket preferálnak a vevők, így a beruházások elmaradása miatt a beépíthető gépek szegmense esett a legnagyobbat, mintegy 40 százalékot.
A tévé köti majd össze a készülékeket
A háztartási gépek mellett a tévépiacon is látványos a kereslet csökkenése. 2019-ben még körülbelül 600 ezer tévét adtak el a gyártók a magyar piacon, 2022-ben már csak 520 ezer készülék talált gazdára,
idén pedig ezt a tendenciát követve egy jelentős, 10 százalékos visszaesésre számítanak a gyártók.
„Az infláció a tévépiacra is nagy hatást gyakorol, de más szempontok is alakítják a fogyasztást. Egyrészt a klasszikus lineáris tévénézés hanyatlik, másrészt a fiatalabb generációk fogyasztási szokásai megváltoztak, már nemcsak a tévékészülékeken néznek tartalmakat, hanem sokszor mobilon vagy tableten követik a kedvenc műsorukat. A fogyasztók leginkább akkor cserélnek készüléket, ha nagyobb vagy szebb képernyőt szeretnének, a technológia miatt talán kevesebb a váltás. Ez a negatív trend, a visszaesés mértéke az EU más országaiban is ugyanígy megfigyelhető” – jegyezte meg Füle Norbert.
Azt is elmondta, a jövőben egyértelműen az on demand alapú tartalomfogyasztás lesz a meghatározó a tévék esetében, vagyis az, hogy a felhasználók eldönthessék, hogy mit és mikor szeretnének megnézni. Úgy látják, hogy a készülékek kijelzőként fognak funkcionálni, amelyre mobilról vagy tabletről vetíthetnek tartalmakat, és akár egy ház kamerarendszerét is rá lehet majd csatlakoztatni. Az is várható, hogy a háztartási, a biztonsági és a szórakoztatókészülékek egy platformon működnek, amelynek az alapját, a központját a tévék jelentik. Ebben azok a gyártók tudnak egyedi megoldásokat adni, akik saját operációs rendszert biztosítanak, mert így egyedileg lehet programozni a működési megoldásokat.
