Megtévesztő számok érkeznek a folyókról: egészen mást jelent a negatív vízállás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre gyakrabban érkeznek hírek arról, hogy a Duna vagy a Tisza vízállása egyes településeknél mindössze 10–30 centiméter, sőt néhol már negatív értékeket mérnek.
Goda Zoltán környezetmérnök, kutató posztját a témáról a MetFigyelő is megosztotta a közösségi oldalán. Az írás szerint a hírekben közölt vízállási adatok nem azt jelentik, hogy a folyók valóban csupán néhány centiméter mélyek.
Ha például
a Duna vízállása Pozsonynál 230, Budapestnél 30, Bajánál pedig 10 centiméter, ezek az adatok nem hasonlíthatók össze közvetlenül egymással.
Az értékek ugyanis nem a teljes vízmélységet, hanem a vízfelszínnek az adott mérőállomás helyi nullpontjához viszonyított magasságát mutatják.
A nullpontot nem a mederfenéken jelölték ki. Ennek egyik oka, hogy a folyó alja nem sík: hordalékkúpok, teraszok, árkok és mélyedések tagolják, ráadásul a meder formája folyamatosan változik. A korabeli vízügyi szakemberek ezért úgy igyekeztek meghatározni a nullpontot, hogy az az akkor ismert legalacsonyabb vízszintek alatt legyen, így a kisvizeket is mérni lehessen.
Goda Zoltán írása szerint a különböző mérőállomások nullpontjai nem azonos tengerszint feletti magasságban találhatók. A budapesti Duna-vízmérce nullpontja például 94,97, a bajaié pedig 80,99 méterrel fekszik a balti alapszint felett. A két viszonyítási pont között tehát csaknem 14 méteres magasságkülönbség van.
Ezért a Budapesten mért 100 centiméter és a Baján rögzített ugyanekkora érték két különböző helyi skálán szerepel.
A helyzet ahhoz hasonlítható, mintha két épületben egyaránt a földszint padlóját neveznék nullának. Mindkét ház harmadik emelete lehet plusz kilenc méteren, miközben az egyik épület egy dombon, a másik pedig egy völgyben áll.
Az egyes mérőállomások adatait ezért elsősorban ugyanannak a vízmércének a korábbi értékeivel érdemes összevetni. Így állapítható meg, hogy az adott helyen mennyire rendkívüli az aktuális vízállás, illetve megdőlt-e egy korábbi rekord.
Mit jelent a negatív vízállás?
Ha egy vízmérce mínusz 20 vagy mínusz 30 centimétert mutat, az nem azt jelenti, hogy elfogyott a víz, vagy a vízfelszín a folyó medre alá került. Mindössze arról van szó, hogy
a folyó szintje az adott mérce történelmileg meghatározott nullpontja alá süllyedt.
A nullpontokat annak idején az akkor ismert kisvízi szintek alapján jelölték ki. A szélsőségesen alacsony vízállások azonban idővel ezeket a korábbi határokat is alulmúlhatják, így az érték átléphet a negatív tartományba.
Ez hasonló ahhoz, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken. A mínuszérték nem teszi értelmezhetetlenné a mérést, csupán azt jelzi, hogy a vizsgált adat a rögzített viszonyítási pont alá került.
A vízmércék nullpontját ilyen esetben sem helyezik át. Ez ugyanis megszakítaná a hosszú idő alatt felépített adatsorok folytonosságát, illetve szükségessé tenné a korábbi mérési eredmények átszámítását. Ehelyett a szakemberek elfogadják és nyilvántartják a negatív értékeket.
A vízállás és a vízmélység két különböző fogalom. A vízállás egy meghatározott ponthoz képest mutatja a vízfelszín magasságát, míg a vízmélység a felszín és a mederfenék közötti tényleges távolságot jelenti.
Utóbbi akár ugyanazon folyószakaszon belül is jelentősen eltérhet. A hajózóútban több méter mély lehet a víz, miközben a part közelében kavics- és homokpadok kerülhetnek szárazra. Ezért közlekedhetnek egyes hajók akkor is, amikor a vízmérce mindössze néhány centiméteres vagy negatív értéket mutat.
Az alacsony vízállás ettől függetlenül súlyosan korlátozhatja a hajózást. A gázlók, zátonyok és homokpadok miatt csökken a biztonságosan használható vízmélység, ezért a hajók csak kisebb rakománnyal közlekedhetnek, bizonyos szakaszokon pedig teljesen leállhat a forgalom.
Sorra dőlnek a negatív rekordok
A vízállás értelmezésekor a meder formáját és a folyószakasz sajátosságait is figyelembe kell venni. Nem mindegy, hogy széles vagy szűk mederről, felső, középső vagy alsó szakaszról van-e szó, illetve mekkora ártér áll rendelkezésre.
Az adatokat befolyásolhatja az árhullám nagysága és meredeksége, valamint más folyók betorkollása is. Egy mellékfolyó magas vízállása például visszaduzzasztó hatást gyakorolhat a befogadó folyóra, ezért a vízszint átmenetileg akkor is megemelkedhet, ha a térségben nem hullott jelentős mennyiségű csapadék.
Két mérőállomás között a Duna medrének szélessége, mélysége és esése szintén jelentősen megváltozhat. Emiatt nem lehet egyszerűen abból kiindulni, hogy a Pozsony és Budapest között mért érték különbsége a folyóból „eltűnt” vízmennyiséget mutatja.
A Duna teljes magyarországi szakaszán rendkívül alacsony a vízállás, több mérőállomáson pedig új negatív rekordok születnek.
„Most a Duna teljes szakaszán nagyon alacsony a vízállás, sorra dőlnek a negatív rekordok. Ennek oka egyértelműen az egész kontinenst sújtó aszály és csapadékhiány” – fogalmazott Goda Zoltán.
Azt is írta, hogy „nagyon kellene már egy kiadós eső a vízgyűjtőn”, hogy a mostaninál nagyobb számokat is lehessen mérni a vízmércéken.
Sokan mentek le a partra, hogy megnézzék a rekordalacsony vízállást, illetve fürödjenek a Dunában. A Dunán hatalmas homokpadok zárják el a hajóutakat, turistahajók és uszályok vesztegelnek, Románia és Bulgária között pedig kompjáratokat is fel kellett függeszteni.
