BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A hazai kkv-k fele szerint nem fontos a digitalizáció

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A magyar kis- és középvállalkozások fele szerint nem fontos a digitalizáció, 72 százaléka nem hajtott végre informatikai fejlesztést az elmúlt két évben – összegzi a T-Systems Magyarország reprezentatív kkv-kutatása, amely szerint ugyanakkor a digitális fejlesztés versenyelőnyt jelent.

A mintegy 800 magyarországi kkv-döntéshozóval készített kutatás szerint a cégek 25 százaléka költött az elmúlt 1-2 évben informatikai fejlesztésekre, 49 százalék a vállalkozása fejlettségét kielégítőnek tartja – ismertette Fejes Zoltán, a T-Systems kis- és középvállalati megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Kiemelte, a kutatás szerint a magyar kkv-k optimistán látják az iparáguk és a cégük jövőjét, 44 százalék érzi stagnálónak a helyzetét.

Kitért arra, hogy a felmérés szerint a digitalizáltság Magyarországon erősen e-mail fókuszú. Ismertette: az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz 88 százalék telefont használ, 83 százalék e-mailt küld, míg a kkv-k 36 százaléka postai úton, illetve 69 százalék személyesen tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel.

Fotó: AFP

A többség, 46 százalék szerint a legfontosabb kihívás az üzletszerzés, 42 százalék a költséghatékonyságot emelte ki, a kapcsolatok javítását mindössze 13 százalékuk. A termékfejlesztést és a digitalizációval való lépés tartását 13-13 százalék nevezte kihívásnak. Fejes kifejtette, a digitalizáció alacsony szintjére utal az is, hogy a kkv-k a számláikat még mindig nyomtatják és papír formájában iktatják, a teljesen papírmentes számlatárolás mindössze 7-8 százalékos. Online ügyfélszolgálattal, chat-es elérhetőséggel hatból egy vállalkozás rendelkezik. A kisvállalkozások negyede, de még a nagyobbaknak is csak a fele végzett online beszerzést az elmúlt egy évben – mondta, hozzátéve:

hétből csak egy vállalkozás tartaná hasznosnak vállalata szempontjából az elektronikus beszerzés bevezetését, de még ők sem fizetnének ezért havi díjat. Céges honlapja minden második vállalkozásnak van.

Elmondta, hogy a kutatásuk kitért az informatikai biztonságra is, ami 84 százalék szerint fontos, ahogy több mint 80 százalék az IT-eszközökön tárolt adatok biztonságát is fontosnak tartja. Ugyanakkor a legfrissebb verziójú, biztonságos szoftverek használata csak minden második megkérdezett számára fontos. Bár a cégek fontosnak tartják a biztonsági megoldásokat, a kiadásaikat megfontolják: 46 százalék alkalmaz ingyenes megoldást IT eszközök védelmére, 45 százalék a mobiltelefonra. A kkv-k 33-33 százaléka alkalmaz ingyenes megoldásokat az IT-eszközök és mobiltelefonok védelmére. Hozzátette: 75 százalék elégedett az informatikai infrastruktúrájával és az adatvédelemmel.

Fejes Zoltán rámutatott, a kkv-k vezetői alulértékelik a lehetséges informatikai veszélyeket, mindössze 19 százalék tartja veszélynek és 16 százalék tart adatvesztéstől.

Szólt arról is, hogy Magyarországon a tízfős kkv-k közül csak minden második döntéshozó hallott az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletéről (angol rövidítéssel: GDPR), a 20 dolgozó feletti cégek vezetői közül pedig minden ötödiknek ismeretlen a rendelet.

A kkv-k 46 százaléka szerint nem kell foglalkozni a GDPR miatti változásokkal, 19 százalék semmilyen változtatást nem tervez.

Kaszás Zoltán közölte: a csoport tavalyi döntésével a kkv üzleti szegmens kiszolgálása is a céghez került a nagyvállalati ágazat mellé. A nagyvállalati ágazatban kifejlesztett informatikai, távközlési megoldásokat a kkv-k részére is elérhetővé teszik.

Elmondta, a cégek túlnyomó része az üzletmenet folytonosságára koncentrál, a digitalizációt szükséges rossznak tekinti, miközben az a versenyképességet jelenti.

A kkv-k digitális fejlesztése már az 1-2 fős vállalkozások számára is komoly versenyelőnyt jelenthet – mutatott rá.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.