BUX 51,370.37
+0.09%
BUMIX 4,152.14
-0.15%
CETOP20 2,361.1
0.00%
OTP 17,100
-0.23%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
-0.33%
0.00%
-2.00%
ZWACK 16,400
-0.61%
0.00%
ANY 1,530
0.00%
RABA 1,280
-0.78%
0.00%
+0.48%
-1.20%
+1.63%
OPUS 214.5
+0.47%
+2.31%
-0.73%
-0.51%
-0.18%
OTT1 149.2
0.00%
+0.45%
MOL 2,640
+0.76%
-1.69%
ALTEO 2,150
+0.47%
0.00%
+0.42%
EHEP 1,510
-1.95%
0.00%
+0.62%
MKB 1,972
0.00%
+2.06%
-0.12%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
-0.51%
+3.48%
0.00%
-0.67%
0.00%
-3.85%
NUTEX 15.18
+1.47%
GOPD 12,700
+5.83%
OXOTH 4,600
+3.93%
-1.92%
NAP 1,099
+3.78%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

A tagságtól remélt előnyök

Az Európai Unió 11 tagjelölt országában az emberek többsége támogatja országuk EU-taggá válását -- derül ki egy nemzetközi közvélemény-kutatásból. A TN Sofres-Factum által koordinált kutatásból az is kitűnik (a munkát Magyarországon a Taylor Nelson Sofres-Modus Kft. segítette), hogy a megkérdezettek többsége szerint országuk profitálni fog az EU-csatlakozásból; a belépés ideje pedig a 2004--2010 közötti időszakban várható.

Az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket vizsgáló nemzetközi közvélemény-kutatás tizenegy ország részvételével zajlott 2000. szeptember-októberben. A felmérés a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló mintán azonos kérdéseket tartalmazó kérdőív segítségével történt. A minta nagysága 1000 fő volt országonként, kivéve Törökországot (2000 fő). Az adatok összesen 11˙883 ember véleményét tükrözik.



A 11 tagjelölt ország lakosságának körülbelül háromnegyede érdeklődik az EU-csatlakozási folyamat iránt, a megkérdezettek egynegyede egyáltalán nem tanúsít érdeklődést. A "nagyon érdekel" kategória legmagasabb értékét Romániában és Magyarországon mérték, míg a legkisebb mértékű érdeklődés Litvániában figyelhető meg.



Az EU-csatlakozásról szóló népszavazás esetében az aspiráns országok lakosságának közel kétharmada (62,9 százalék) szavazna a tagság mellett, és csak 13,9 százalékuk szavazna ellene. A támogatottság Romániában és Törökországban lényegesen az átlag felett van (tízből körülbelül hét). A balti országok lakossága jobban megoszlik a kérdésben: tízből négyen szavaznának a tagság mellett. Összességében azonban az EU-csatlakozás támogatottsága valamennyi országban magasabb, mint a tagság elleni szavazás mértéke.



Az EU-csatlakozás időpontját tekintve a megkérdezettek várakozásai különbözőek. Csak a felnőtt lakosság 13,4 százaléka teszi országának EU tagságát 2003-ra vagy ennél korábbra. A megkérdezettek egynegyede véli úgy: 2004 vagy 2005; minden harmadik lakos pedig úgy, hogy 2006 vagy ennél később lesz ez a dátum. A megkérdezettek 7,8 százaléka szerint országuk soha nem lesz EU-tag, 23,9˙százalékuk pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. A vélemények Magyarországon, Szlovéniában, Cseh- és Lengyelországban optimistábbak: minden hatodik megkérdezett úgy tartja, hogy országa legkésőbb 2005-ig az EU tagja lesz.



A 11 tagjelölt országban a többség úgy véli, hogy számos területen még nem felkészültek az EU-csatlakozásra. A legnagyobb elmaradást a mezőgazdaság területén érzékelik a megkérdezettek (67,1 százalék). A lakosság véleménye szerint a legjobban a "nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása" terén állunk: tíz válaszadóból "csak" négy érzi úgy, hogy még nem vagyunk készen ezen a területen.



A 11 aspiráns országban a többség előnyöket vár az EU-csatlakozástól. Legfőképpen a török és a román lakosságra jellemző ez, Csehországban és Szlovéniában visszafogottabbak a vélemények.


A kelet-közép-európai országok akarják az EU-t Az Európai Unió 11 tagjelölt országában az emberek többsége támogatja országuk EU-taggá válását -- derül ki egy nemzetközi közvélemény-kutatásból. A TN Sofres-Factum által koordinált kutatásból az is kitűnik (a munkát Magyarországon a Taylor Nelson Sofres-Modus Kft. segítette), hogy a megkérdezettek többsége szerint országuk profitálni fog az EU-csatlakozásból; a belépés ideje pedig a 2004--2010 közötti időszakban várható. VG-összefoglaló-->

Kapcsolódó cikkek