Jövőre folytatódnak a tárgyalások a klímáról

Eredménytelenül zárult a Hágában több mint két héten keresztül 181 ország jelenlétével zajló környezetvédelmi konferencia, amelynek célja az lett volna, hogy a résztvevők tartalommal töltsék meg, s ratifikálják az 1997-ben elfogadott kiotói jegyzőkönyvet. Ez az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 5,2 százalékos csökkentését írja elő 2010-ig az 1990-es szinthez képest. Az egyeztetések 2001 májusában Bonnban folytatódnak.
A legnagyobb ellentétek a "rugalmas mechanizmusok" körül alakultak ki, amelyek bevezetését az Egyesült Államok javasolta a kiotói jegyzőkönyv teljesítésének megkönnyítésére. Ezek lehetővé tennék, hogy a kiotói vállalásuknál jobban teljesítő országok eladják "szennyezési kvótájuk" egy részét azoknak az országoknak, amelyek nem képesek teljesíteni a vállalt kibocsátáscsökkentést. A javaslatot az emissziókereskedelemben üzleti lehetőséget látó multinacionális vállalatok is támogatták. Az Egyesült Államok szorgalmazta a "tiszta fejlesztési mechanizmus" bevezetését is, amelynek értelmében az országok akkor is kibocsátáscsökkentést könyvelhetnének el, ha erdők telepítésével növelik szén-dioxid-elnyelő kapacitásukat.
Nem született megegyezés az "együttes végrehajtásról" sem, amely lehetővé tette volna, ha egy fejlett ország egy fejletlenebben kibocsátáscsökkenéssel járó beruházást hajt végre, akkor az így elért emissziócsökkentés egy részét sajátjaként írhassa le.
Bár a hágai tanácskozás eredmény nélkül zárult, de a kellemes meglepetések közé tartozott, hogy a szintén nagy kibocsátónak számító, de viszonylag következetes környezetpolitikát folytató uniós tagállamok elutasították az Egyesült Államok javaslatait, s a különféle kompromisszumos indítványokat sem fogadták el -- mondta Szeiler József, a Magyar Természetvédők Szövetségének illetékese. Az USA koncepciójának elfogadása esetén -- amelyet Japán, Kanada, Ausztrália is támogatott -- a kiotói jegyzőkönyvet úgy ratifikálták volna, hogy az az eredeti tervekkel ellentétben nem 5,2 százalékos kibocsátáscsökkentéshez, hanem az emisszió további mintegy 7 százalékos növekedéséhez vezetett volna. A zöldszervezetek szerint ez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a kérdés hosszú évekre kikerült volna a világ közvéleményének figyelméből anélkül, hogy érdemi lépések történtek volna a legfenyegetőbb globális környezetvédelmi veszély megelőzésére.