Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap első olvasatban elfogadta azt a javaslatot, amely engedélyezi a kiégett nukleáris fűtőanyag beszállítását Oroszországba tárolás és feldolgozás céljából. Az orosz atomügyi tárca számításai szerint a következő tíz-húsz év alatt 20 ezer tonna kiégett fűtőanyag importjára kerülhet sor, ami 20 milliárd dolláros bevételt jelenthet az országnak.
Az orosz jogszabály-módosítás elvben a Magyarországon keletkezett nukleris hulladék elhelyezési problémáit is megoldhatja, de eltérőek a vélemények a lehetőségekről. A paksi atomerőműből származó kiégett, nagy aktivitású fűtőelemeket ideiglenesen a létesítmény területén tárolják, de a duma határozata lehetővé teszi, hogy a végleges elhelyezést Magyarország a határain kívül oldja meg -- vélekedett Illés Zoltán. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint az Oroszországba irányuló olcsóbb megoldást jelentene a nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló magyarországi lerakó megépítésénél, és a környezeti kockázat is kisebb lenne.
A nukleáris export beindítását hátráltathatja, hogy az orosz környezetvédelmi törvény nem engedélyezi külföldről származó nukleáris hulladék elhelyezését az ország területén -- mondta lapunknak Maróthy László. A Radioaktív Hulladékot Kezelő Kht. ügyvezető igazgatója szerint ráadásul a magyarországi lerakó megépítése olcsóbb is lenne. A magyarországi lerakó megépítésére mindenképpen szükség lesz, mert a paksi reaktorokban működő, erős sugárzásnak kitett berendezések is nagy aktivitású radioaktív hulladéknak minősülnek, azonban ezeket senki sem fogja átvenni, mert nincs lehetőség az újrahasznosításukra -- vélekedett Maróthy László.
Illés Zoltán elismerte, hogy a paksi erőműben működő berendezések sorsa valóban újabb problémát vet fel, de ezen a magyarországi lerakó megépítése sem segít, mert az erős sugárzás miatt technológiailag nem megoldott a leállított reaktorok szétszerelése, így ezeket világszerte a helyükön hagyják.