Kevesebb pénz jut az atomtemetőre
Jelentősen csúszhat a magyarországi keletkezésű kis- és közepes aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezésére alkalmas végleges lerakó megépítése -- közölte Maróthy László, az RHK ügyvezető igazgatója. A késést az okozza, hogy az Országgyűlés november 28-án egy a környezetvédelmi bizottság által beadott módosító indítványt elfogadva olyan döntést hozott, amelynek értelmében a következő két évben a tervezettnél több milliárd forinttal kevesebb pénz használható fel a beruházás előkészítésére. A kutatások és a majdani kivitelezés költségeinek biztosítására létrehozott nukleáris pénzügyi alap részleges befagyasztása nem jelenti a további munkálatok teljes leállítását.
A parlament döntése azért is hátrányos, mert a paksi atomerőmű területén lévő átmeneti tároló 2006--2007 körül meg fog telni -- vélekedett az ügyvezető igazgató, aki szerint ha addig nem épül meg a végleges megoldást biztosító lerakó, akkor csak az átmeneti létesítmény bővítésével lehet az elhelyezést megoldani, ami több milliárd forintos felesleges pluszkiadást jelentene. Pedig a hét éve folyó kutatások eredményeként az előkészítés mostanra olyan stádiumba jutott, hogy az Országos Atomenergia Hivatal elkezdte kidolgozni azt az előterjesztést, amelynek ismeretében a kormány, valamint a parlament döntést hozhat majd a beruházás megindításáról.
A környezetvédelmi bizottság nem azért nyújtotta be módosító indítványát, hogy megakadályozza a további kutatásokat és vizsgálatokat, hiszen erre a célra jövőre is jelentős összeg van elkülönítve -- mondta dr. Hajósy Adrienne, Illés Zoltán bizottsági elnök szakértője, aki szerint a felszabaduló pénz az elkülönített nukleáris pénzügyi alapot növeli. A módosításra azért volt szükség, mert az eredeti tervek elfogadása esetén a vizsgálatokra fordítható eddigi évi 1 milliárd forint körüli keret 2001-ben 3, 2002 pedig 6 milliárd forintra emelkedett volna. Ez -- Illés Zoltán szakértője szerint -- azt jelentette volna, hogy a beruházás szorgalmazói 2001-ben "előkészítés" címén a tényleges építkezéseket s a radioktív hulladék elhelyezéséhez szükséges bányatérség megvalósítását is elkezdték volna Üveghután anélkül, hogy a kérdésben előzetes országgyűlési döntés született volna, s szakmai konszenzus sem alakult ki a kérdésben. Illés Zoltán szakértője szerint a kivitelezők ezzel kész helyzet elé állították volna a döntéshozókat, mert joggal hivatkozhattak volna az addig több milliárd forintot felemésztő félkész beruházás befejezetlenül hagyásának értelmetlenségére s a felesleges pazarlásra.
