Büntethetetlen hackerek

Egy hacker ma Magyarországon mindenféle büntetőjogi következmény nélkül megteheti, hogy behatol egy idegen számítógépes rendszerbe, ott elhelyez egy a kódok kikémlelését segítő programot, majd ezek segítségével feltöri a célba vett internetes oldalt, és azon kedve szerinti tartalmat helyez el. Ez a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának megállapítása a hazai jogszabályi helyzetről, amely következtetés levonásához az emlékezetes Elender-ügy sikeres nyomozása vezetett.
Az Elender Rt. oldalainak tavaly januári feltöréséért a napokban az alapján javasolnak vádemelést a három tizenéves számítógépkalóz ellen, mert azok tettének következményeképpen a cég leállni kényszerült. A rendőrség szerint az Elender Rt. országos közcélú távközlési szolgáltatónak minősül, így megvalósult a közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekmény. Ha azonban az Elender nem állt volna le, vagy a hackerek más célpontot választanak, könnyen lehet, hogy a tavaly márciusban azonosított támadókat futni kellett volna hagyni.
A nyomozás során sikerült bizonyítani, hogy a hackerek egy ismert vállalat hálózatába is betörtek, de emiatt a rendőrség nem intézkedhetett.
Valóban hiányos a magyar jogi szabályozás -- ért egyet a rendőrség megállapításával Novák Tamás, a "szoftverrendőrségként" emlegetett BSA (Business Software Alliance) jogásza, aki egyben az Elender-ügyben gyanúsított egyik fiatalember ügyvédje. Hangsúlyozta: büntetőjogi értelemben az internetes portálok nem minősülnek dolognak, így nem lehet azokat -- jogi értelemben -- megrongálni. A számítógépes csalást meghatározó paragrafus a hackertámadásokra nem alkalmazható. További joghézagokra utal, hogy az e-mailek jogosulatlan elolvasása sem bűncselekmény. Az üzleti és banktitoksértést ugyan a hackerek is megvalósíthatják, de azt, ha "csak látják" a gépeken tárolt adatokat, szinte lehetetlen bizonyítani.
Az internetes oldalak fenntartóinak ugyanakkor a jog által is elismerten kára keletkezhet abból, ha portáljaikat feltörik -- hangsúlyozta Novák Tamás. A károsult polgári peres eljárást indíthat a hacker ellen, erre azonban csak akkor van mód, ha személy szerint azonosította a betörőt. Ehhez viszont -- bűncselekmény hiányában -- semmilyen hatósági segítséget nem vehet igénybe, vagyis szinte kizárt, hogy megtalálja a kalózt. Az Elender-ügy kapcsán az ügyvéd leszögezte: nehezen minősíthető közcélú szolgáltatónak az Elender Rt., ugyanakkor a cég maga döntött a szolgáltatása leállításáról, így álláspontja szerint a konkrét ügyben sem történt bűncselekmény.
Az informatikai kormánybiztosság már kezdeményezte a számítógépes jogszabályoknak az érintett szervezetekkel együtt történő felülvizsgálatát. Az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályán megtudtuk: az Európa Tanács nemzetközi egyezményt sürget a számítástechnikai bűnözés visszaszorítására, ezzel összefüggésben hamarosan sor kerül a magyar büntetőszabályok módosítására. Braun Róbert, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) alelnöke lapunknak elmondta: vitathatatlanul szükség van arra, hogy egy ilyen károkozó magatartást a törvények büntessenek. Ugyanakkor a kilátásba helyezett büntetés elrettentő hatásában nem hisz, így abban sem, hogy a meglévő joghézagok jelenleg kiszolgáltatottabbá tennék a hackereknek a különböző cégeket.