Minden tizedik rendőrtiszt jogász

Összesen tizenegy iskolában folyik rendőrképzés Magyarországon. Ebből nyolc az állami oktatás keretein belül, további három pedig speciális szakmai továbbképző intézetként működik. A tiszthelyettesek képzése a korábban külön működő rendőr-, illetve határőriskolák tavalyelőtt végrehajtott integrációja óta hét szakközépiskolában folyik, amelyek érettségi utáni kétéves képzési rendszerében jelenleg -- nappali és levelező tagozaton -- 2030 diák tanul. A tisztek képzése a RTF-en történik, ahol 1456 hallgató tanul az állami oktatási rendszer keretein belül. Az állami képzést a Nemzetközi Oktatási Központ, az ORFK Kutyavezető-képző Központja, valamint a Rendészeti Szervek Kiképző Központja egészíti ki szak- és továbbképző programokkal.
Az intézmények az idén valamivel több mint 7,1 milliárd forintos támogatásban részesültek, ami a működési feltételek biztosítására elég, azonban problémát jelent, hogy a béremelésekre fordítható összeg nagysága ugyan növekszik, azonban a dologi kiadásokra előirányzott összeg változatlanul alacsony szinten marad -- véli Sas Ferenc, a Belügyminisztérium (BM) oktatási osztályvezetője, aki szerint így rendkívül szűkös forrásokból kell befejezni a folyamatban lévő fejlesztéseket. A tárca a több PHARE-, illetve Comenius-pályázatot is elnyert oktatási rendszerének fejlesztésére azonban más külső forrásokat -- például biztonságtechnikai vagy fegyvergyártó cégeket -- nem tervez bevonni az oktatás finanszírozásába, mert az összefonódásnak még a látszatát is el akarja kerülni.
A rendőrök képzésével foglalkozó intézményekben minden évben többszörös -- a szakközépiskolákban kétszeres, az RTF-en hatszoros -- a túljelentkezés, azonban a rendőrség így is létszámproblémákkal küszködik. A végzett diákok 15-20 százaléka néhány éven belül elhagyja a rendőri pályát. A fluktuáció ellensúlyozására egyre több hallgatót vesznek fel a rendőrképzők, Sas Ferenc szerint azonban az állomány bérhelyzetének rendezése nélkül nem oldható meg a probléma.
Ugyanakkor jelentős a civil végzettségűek érdeklődése a rendőri pálya iránt: a frissen munkába álló tisztek fele -- évente 500-600 fő -- bölcsész- vagy mérnöki diploma megszerzése után lép az állományba; ők az RTF egyéves képzési rendszerében szerezhetnek felsőfokú szakképesítést. Ezzel ellentétben az első diplomájukat az RTF-en megszerző tisztek között az a gyakori, hogy sokan jogot tanulnak, a munka melletti tanulás nehézségei, valamint a magas tandíj miatt azonban viszonylag kevesen szerzik meg a jogi diplomát. Jelenleg a tiszti állomány 40 százalékának van legalább két diplomája, akiknek mintegy ötöde bír jogi végzettséggel.
A felvettek körében a gyengébbik nem aránya az elmúlt évtizedben 10-ről 33-35 százalékra növekedett, azonban a lemorzsolódás miatt ez az arány a végzősök között már csak 20-25 százalék, s a rendőrségnek -- a közterületi feladatok ellátása miatt -- nem is célja ennél magasabbra emelni a nők arányát az állományon belül.
Az európai uniós igényekhez a rendőrök képzésénél is igazodni kell, ezért a BM egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nyelvtanítás és a szolgáltatói attitűd -- emberi jogi, valamint népismereti tárgyak oktatásával történő -- erősítésére. A tárca osztályvezetője elmondta, hogy ennek szellemében került sor a rendőr-, illetve a határőriskolák integrációjára is, s a különféle rendvédelmi szakmák tanterveit is igyekeznek közelíteni egymáshoz. A legnagyobb hiányosságok egyelőre a gyakorlati képzésben mutatkoznak, ezért a jövőben egyre nagyobb szerep juthat a különböző szituációs és élethelyzetek megoldására irányuló képzésnek.