Otthon Start hitel: kiborult a politikus a Portfolio cikkére – „alapvető tényeket hallgatnak el!"

A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb otthonteremtési programját, az Otthon Start hitelt bírálta vasárnap a Portfolio gazdasági portál. A cikk szerint „a fiatalok többsége csak álmodhat egy átlagos lakásról”, az új lakástámogatás sem feltétlenül oldja meg a lakhatási problémát. Az írásra reagált Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.

„A Portfolio tegnap izzadságszagú, a tudományosság és szakmaiság mázával leöntött cikkel igyekezett bizonygatni, hogy a fix 3 százalékos hitel bizony nem valós segítség a fiatalok lakhatási helyzetének megoldására. Ennél nagyobbat nem is tévedhetne a cikk szerzője, ezt a tévedést pedig vagy a szakmaiság hiányának, vagy valamilyen más, nem ismert oknak vagyunk kénytelenek betudni” – írta az államtitkár a közösségi oldalán, majd tételesen felsorolta és kifejtette, hogy mi nem stimmel a cikkel, hogyan nélkülöz minden szakmaiságot. 

1. Az általa használt adatok nem az elsőlakás-vásárlók ingatlanviszonyaira vonatkoznak;
2. az általa használt adatok nem az elsőlakás-szerzők valós jövedelmi viszonyaira vonatkoznak;
3. hibás a vizsgált ingatlanok köre;
4. hibásak a területi alapú jövedelmi és ingatlanár-összehasonlítások.

Hozzáteszi: ezzel összhangban pedig teljesen hibásak a következtetések is. „Azon pedig már meg se vagyunk lepődve, hogy a fix 3 százalékos hitellel kapcsolatban alapvető tényeket hallgat el a szerző. Nyilván azok nem illeszkedtek a cikk negatív hangvételű, téves végkövetkeztetésének keretrendszerébe…” – húzta alá az államtitkár a közösségi oldalán. 

Otthon Start hitel: a Portfolio cikke ferdít 

Panyi Miklós nemcsak pontokba szedte, de ezután részletesen ki is fejtette, hogy mi a gond az írással (ezeket a bejegyzés alapján változtatás nélkül közöljük - a szerk.): 

1. Hibás ingatlanméret-számítás: A szerző úgy beszél átlagos lakásméretről, hogy nem tesz különbséget többfős családok (szülők + 2 vagy akár több gyermek) és egy egyedülálló első tulajdonának ingatlanméretre vonatkozó, eltérő igényei között. A szerző szerint az Otthon Start esetén az a normális kiindulási pont, hogy egy fiatal átlagos méretű, nem pedig kisebb ingatlant keres első tulajdonként. A cikkben például a budapesti lakások átlagos alapterületét 57 négyzetméterben állapítja meg, a szerző ennek az ingatlannak az elérésére lő, holott egy tipikus fiatal életkezdő számára az első lépés – főleg Budapest esetében – egy 35-40, esetleg 45-50 négyzetméteres (1-1,5 szobás) lakás.  A cikk feltételezése életszerűtlen és torz, mert 20-30 százalékkal nagyobb ingatlanméretekhez méri az elsőlakás-vásárlókat, mint amit az élet diktál…
2. Hibás a vizsgált ingatlanok köre: a cikkben szereplő, településenként eltérő átlagos négyzetméterárakban benne vannak az Otthon Start feltételrendszereinek nem megfelelő ingatlanok, így a luxusingatlanok átlagos négyzetméterárai is. Tehát a szerző olyan ingatlanok árait is bevonja a vizsgálatába (mintegy 30-40 ezer ilyen ingatlant), amelyek kiesnek a programból, így a szerző sokkal magasabb négyzetméterárakkal számol, mint a valóság. Ez szintén súlyosan torzítja a cikk megállapításait. Nagyobb alapméret és magasabb négyzetméterárak, eddig. 
3. Hibás korcsoportvizsgálat. A cikk szerzője által vizsgált 20–29 éves korcsoport több szempontból sem tekinthető tipikusnak: az elsőlakás-vásárlók általában a 20-as évek végi és 30-as évek eleji korosztályból kerülnek ki historikusan, tehát a korrekt megközelítéssel a 20–40 éves korosztály átlagkeresetét lenne célszerű alapul venni. A cikk szerzője nem ezt teszi, és ezért az általa vizsgált sokaságban a 21 éves keresőt teszi a 29 éves mellé, nem a 27 évest a 33 éves mellé. Emiatt kisebb átlagkeresettel számol, mint ami a valós helyzetük az elsőlakás-vásárlóknak.

1. Adóstárs lehetőségének elhallgatása: a szerző e ponton elhallgatja, hogy a kölcsönt felvevő fiatal „mögé” adóstársként valamelyik szülő is be tud állni, az Otthon Start program szabályai ezt megengedik, ez pedig tipikus, természetes élethelyzet. A jövedelmi viszonyok az adóstárs belépésével radikálisan megerősödnek, magasabb hitelek érhetők el emiatt, nagyobb lakásokkal. Érdemes volna itt megint az életszagúságra törekedni, nem pedig elhallgatni azt.
2. Hibás a megyei kereseti adatok használata városok vonatkozásában. A cikk a megyei átlagkeresetek adataihoz rendeli hozzá a megyei jogú városok átlagnégyzetméter-adatait, ami megint csak hibás módszertan. Egy balmazújvárosi vagy berettyóújfalui keresetből súlyos szakmai hiba debreceni négyzetmétereket számolgatni… Egy debreceni ingatlanvásárlás esetén nem a megyei kereseti, hanem a városi kereseti adatokból kell kiindulni, ami bizony 15-20 százalékos eltérést is jelenthet a kereseti viszonyokban. Még egy torzítás.
3. Fontos tények elhallgatása. A szerző nagyvonalúan átsiklott azon tény felett, hogy az Otthon Start program keretein belül a maximálisan igényelhető 50 millió forint esetén közel 150 ezer forinttal kevesebb a havi törlesztőrészlet, mint egy piaci hitel esetén. Ennek következtében 25 év alatt akár 40-45 millió forinttal fizethet kevesebbet vissza egy elsőlakás-vásárló. Ez pontosan egy olyan kisebb lakásnak az összege, mint ami miatt a cikk szerzője kesereg, hogy elérhetetlen a fiatalok számára. A fix 3 százalékos hitel kedvező konstrukciója révén 30-35 százalékkal magasabb hitelösszeg érhető el, mint piaci kamatok esetén. Bruttó 450 ezer forintos kereset esetén 20 millió forint helyett már 30 millió forint, ami bizony óriási segítség az ingatlanok hozzáférhetőségének javításában. Több és nagyobb ingatlanok érhetők el ugyanazzal a keresettel!

„A cikk tehát, összefoglalva, rossz alapterülettel, rossz négyzetméterárakkal, kétszeresen rossz kereseti adatokkal dolgozik, miközben elhallgatja a program által nyújtott fontos kedvezményeket és tényeket – az adóstárs bevonásának lehetőségét, a nagyobb hitelösszeg elérhetőségét –, amivel jelentősen feljavult az elsőlakás-vásárlók hozzáférése az ingatlanokhoz” – mutat rá az államtitkár bejegyzésében. 

„Javasoljuk ezért, hogy a Portfolio a jövőben igyekezzen visszahelyezkedni a szakmaiság talajára, valós és észszerű adatokra alapozva közelítsen olyan fontos társadalompolitikai kérdésekhez, aminek a kezelése közös – nem csak kormányzati – felelősség, és ezért az túlmutat a kattintásvadász és szenzációhajhász cikkek megírásának és megjelentetésének világán. Bízunk benne, hogy a cikk szerzője is ennek a szellemében viszonyul a kortársainak lakhatását nagymértékben segítő, és több tízezer fiatal számára az első otthon megszerzését elősegítő programhoz!” – zárja bejegyzését az államtitkár.