Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ismeretlen tettes ellen nem vesztegetés, hanem befolyással üzérkedés alapos gyanúja miatt indított nyomozást az úgynevezett kazettaügyben. A bűncselekmény lehetséges elkövetője szempontjából ennek különös jelentősége van. Vesztegetés esetén a bűncselekmény gyanúsítottja lehetne Torgyán József miniszter is, mivel a vesztegetés büntetőjogi tényállása szerint hivatalos személynek kellene lennie annak, aki előnyt kér, "avagy az előnyt, vagy annak ígéretét elfogadja". Ebben az esetben az alapos gyanú szerint feltételezni kellene, hogy a kazettán emlegetett pénzt Torgyán Józsefnek szánták, és az meg is érkezett hozzá. A feljelentés szerint azonban erre utaló jel nem volt. A felvétel készítője (és a pénz átadója) szerint is Torgyán Attila, a miniszter fia volt a küldemény címzettje. Vesztegetés esetén pedig gyanúsított lehetne Deésy Géza, a vesztegető is, aki jelenleg az ügy koronatanúja.
Mint Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője lapunknak elmondta: vesztegetésnél mindkét fél bűncselekményt követ el, de befolyással üzérkedés alapos gyanúja esetén a tettes csak az lehet, aki a pénzt (vagy előnyt) -- "arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol" -- elfogadja. Aki eljuttatja a pénzt, nem követ el bűncselekményt, de más tekintetben még gyanúsítottá válhat. Garamvölgyi László szerint a nyomozás során tisztázni kell, hogy ki a közvetítő és ki a célszemély, aki pénzt kért, vagy elfogadott. Ennek alapján lesz megállapítható, hogy ki követte el (elkövette-e bárki) a befolyással üzérkedést. Az ORFK szóvivője hangsúlyozta: még nincs gyanúsított. Ezen a héten és a következő hét folyamán meghallgatják valamennyi érintettet. A rendőrség figyelembe veszi majd az igazságügyi hangszakértő véleményét is, aki a kazetta hitelességére vonatkozóan nyilatkozik majd.
A Btk. szerint Torgyán Attila, a földművelésügyi miniszter fia gyanúsított lehet, de a bűncselekmény megállapításához minden kétséget kizáróan meg kell állapítani, hogy a pénzt megkapta, és azt arra való hivatkozással fogadta el, hogy édesapja döntését befolyásolja. A törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a befolyással üzérkedést elköveti.
Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a Nap-kelte tegnapi műsorában elmondta: a miniszterelnök korábbi nyilatkozata szerint súlyos következményei lesznek az esetnek akkor is, ha a miniszter fiával szemben megfogalmazott gyanú igaznak bizonyul, és akkor is (más okból), ha nem. Szeleczki Ida, a Fővárosi Főügyészség megbízott osztályvezető ügyésze a gyanúsítás részleteiről nem nyilatkozott, és arról sem, hogy Deésy Gézával szemben indítanak-e eljárást a titkos lehallgatás miatt.