A felsőoktatási intézmények használatában lévő kincstári tulajdonú eszközök és épületek hasznosításából származó bevételek "megcsapolása" ellen tiltakozva a pénzügyminiszterhez fordult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) rektora. Detrekői Ákos lapunknak elmondta: az így befolyt bevételek öt százalékát kell az államkasszába fizetni, ami a BMGE esetében évente 100 millió forintos nagyságrendet jelent. A Műegyetem petícióban kérte a pénzügyi tárcát, hogy vizsgálja felül az elvonás szükségességét.
A Pénzügyminisztérium a hét elején küldi meg írásos válaszát az egyetem vezetőségének, az államháztartási törvényben foglalt ötszázalékos elvonást azonban nem vizsgálják felül -- tudta meg lapunk. Az illetékesek szerint ez az öt százalék nem tekinthető igazságtalannak, mivel egyfajta eszközhasználati díjknak számít. Információink szerint a beadvány más pontjait (mint például a műszaki képzés normatívájának -- évente 428 ezer forint hallgatónként -- emelését célzó javaslatot) megfontolandónak találja a tárca.
Az egyetem eszközeinek túlnyomó részét nem állami forrásból szerezte be, noha a használatukból származó bevételek öt százalékát be kell fizetnie az államkasszába kincstári vagyon használata címen -- sérelmezte Detrekői Ákos. Az állam elvárja az intézményektől, hogy minél több legyen a saját bevételük, mégis a sok pénzt szerző intézményeket sújtja jobban az elvonással, valamint a kevesebb költségvetési támogatással.
Az intézmény már hosszú ideje saját bevételeiből szerzi a gépeket, műszereket, ezért nem méltányos, hogy az ezek hasznosításából származó pénzek egy részét az állam elvonja -- mondta Török Imre, a BMGE főigazgatója (ő a petíció aláírója), aki hozzátette: nem elegendő az állam hozzájárulása az egyetemi létesítmények működtetésére, korszerűsítésére.
A műszaki egyetem létesítményeinek fenntartását 450 millióból oldották meg 1999-ben, amelynek alapján mindössze 1600 forint jutott egy négyzetméterre (az intézmény összterülete több mint 277 ezer négyzetméter), ha az utakat, parkokat, szabadtéri sportlétesítményeket figyelmen kívül hagyjuk. A felújítást tekintve még kedvezőtlenebb a helyzet: a költségvetési támogatásból alig ötszáz forint jut az épületek egy négyzetméterére, miközben az átlagos felújítási költség 80-100 ezer forint lenne. Ennek alapján az egyetem vezetőinek a számításai szerint állami forrásból 130-240 évente kerülhetne sor az intézmény épületeinek felújítására az indokolt 20-30 esztendő helyett.
Mintegy 50 millió forintot fizet az államnak a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem a kincstári vagyon hasznosításából származó bevételeiből -- mondta Piringer Júlia gazdasági főigazgató, aki szerint felújításra nem elegendő az erre szánt állami pénz (60 millió). A Közgáz alapterülete összesen 90 ezer négyzetméter, így felújításra mindössze 670 forint jut egy négyzetméterre. A Közgázon azonban ezt az összeget már el is költötték, mivel az egyetem kazánjának kicserélése felemésztette az állami támogatás teljes összegét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.