A felsőoktatási intézmények használatában lévő kincstári tulajdonú eszközök és épületek hasznosításából származó bevételek "megcsapolása" ellen tiltakozva a pénzügyminiszterhez fordult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) rektora. Detrekői Ákos lapunknak elmondta: az így befolyt bevételek öt százalékát kell az államkasszába fizetni, ami a BMGE esetében évente 100 millió forintos nagyságrendet jelent. A Műegyetem petícióban kérte a pénzügyi tárcát, hogy vizsgálja felül az elvonás szükségességét.
A Pénzügyminisztérium a hét elején küldi meg írásos válaszát az egyetem vezetőségének, az államháztartási törvényben foglalt ötszázalékos elvonást azonban nem vizsgálják felül -- tudta meg lapunk. Az illetékesek szerint ez az öt százalék nem tekinthető igazságtalannak, mivel egyfajta eszközhasználati díjknak számít. Információink szerint a beadvány más pontjait (mint például a műszaki képzés normatívájának -- évente 428 ezer forint hallgatónként -- emelését célzó javaslatot) megfontolandónak találja a tárca.
Az egyetem eszközeinek túlnyomó részét nem állami forrásból szerezte be, noha a használatukból származó bevételek öt százalékát be kell fizetnie az államkasszába kincstári vagyon használata címen -- sérelmezte Detrekői Ákos. Az állam elvárja az intézményektől, hogy minél több legyen a saját bevételük, mégis a sok pénzt szerző intézményeket sújtja jobban az elvonással, valamint a kevesebb költségvetési támogatással.
Az intézmény már hosszú ideje saját bevételeiből szerzi a gépeket, műszereket, ezért nem méltányos, hogy az ezek hasznosításából származó pénzek egy részét az állam elvonja -- mondta Török Imre, a BMGE főigazgatója (ő a petíció aláírója), aki hozzátette: nem elegendő az állam hozzájárulása az egyetemi létesítmények működtetésére, korszerűsítésére.
A műszaki egyetem létesítményeinek fenntartását 450 millióból oldották meg 1999-ben, amelynek alapján mindössze 1600 forint jutott egy négyzetméterre (az intézmény összterülete több mint 277 ezer négyzetméter), ha az utakat, parkokat, szabadtéri sportlétesítményeket figyelmen kívül hagyjuk. A felújítást tekintve még kedvezőtlenebb a helyzet: a költségvetési támogatásból alig ötszáz forint jut az épületek egy négyzetméterére, miközben az átlagos felújítási költség 80-100 ezer forint lenne. Ennek alapján az egyetem vezetőinek a számításai szerint állami forrásból 130-240 évente kerülhetne sor az intézmény épületeinek felújítására az indokolt 20-30 esztendő helyett.
Mintegy 50 millió forintot fizet az államnak a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem a kincstári vagyon hasznosításából származó bevételeiből -- mondta Piringer Júlia gazdasági főigazgató, aki szerint felújításra nem elegendő az erre szánt állami pénz (60 millió). A Közgáz alapterülete összesen 90 ezer négyzetméter, így felújításra mindössze 670 forint jut egy négyzetméterre. A Közgázon azonban ezt az összeget már el is költötték, mivel az egyetem kazánjának kicserélése felemésztette az állami támogatás teljes összegét.