Milliárdos fegyverkezésbe kezdett Románia: NATO-kompatibilis haderőt építenek a keleti szárny védelmére
Románia haderőfejlesztése nem pusztán a biztonsági helyzetre reagál, hanem a gazdasági önállóságot is célozza – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány A közép-európai és amerikai védelmi ipar az orosz–ukrán háború kirobbanása után című tanulmánykötetéből. Az ország a NATO-kötelezettségből iparfejlesztési stratégiát épít: a fegyverek beszerzése mellett már a gyártást, az összeszerelést, a karbantartást és a tudásátadást is Romániába tervezi hozni. Hosszú távon így a védelmi költségvetés jelentős része nem kifelé áramlik, hanem a román hadiipar megerősítését szolgálja.
A román haderőmodernizáció első fázisa a 2004-es NATO-csatlakozás után indult, amikor az ország stratégiai célként határozta meg a szovjet eredetű eszközök teljes leváltását. A MiG–21 Lancer gépek cseréjével az amerikai F–16-osok beszerzése jelentette az első nagyobb lépést, amelyet 2010-ben az Aegis-rakétavédelmi rendszer romániai üzembe helyezése követett. A dobókocka azonban nem csupán a fegyvercseréről szólt: a karbantartási és üzemeltetési kapacitások bővítése már ennél a szakasznál is gazdasági szempontokat hozott be a védelmi programba.
A következő évtizedben Románia már nem pusztán vásárlóként, hanem ipari együttműködő félként kívánt részt venni a fegyverbeszerzésekben. A modernizáció három stratégiai célt egyesít:
- NATO-szabványú fegyverzet beszerzése, a légierőtől a páncélosokig.
- A NATO-jelenlét bővítése Romániában, különösen a keleti szárny védelmére.
- Hazai hadipari ellátás növelése, gyártással és összeszereléssel.
Tengeri beruházások: román gyártás, francia technológiával
A Fekete-tenger szerepe az ukrajnai konfliktus óta felértékelődött, ami új ipari befektetésekhez vezet a haditengerészetnél is. A román flotta orosz eredetű felszíni és víz alatti eszközei elavultak, ezért a 2019-ben elindított program négy új korvett beszerzését célozza a francia Naval Group technológiájával, román gyártással, a galaci hajógyárban.
A program késése jogviták miatt éveket csúszott, de végül létrejött az ütemterv. A beruházások nemcsak a Fekete-tengeri katonai jelenlétet erősítik, hanem a román hajóipari kapacitást is, amely később aknamentesítő hajók és parti őrségi fejlesztések gyártására is alkalmas lehet. Ehhez közvetlenül gazdasági érdek társul: az offshore gázmezők védelme a román energiaszektor egyik stratégiai biztosítéka.
Lőfegyver, tank, páncéltörő és helikopter: elképesztően alakul hazánk átfogó haderőfejlesztési programja – teljes modernizáció a fegyveres erőknél
Az elmúlt években Magyarország soha nem látott ütemben építi újjá a védelmi ipart. A hadiipari beruházások egyszerre szolgálják a haderő modernizációját és a gazdasági értékteremtést, gyártókapacitásokkal és kutatási projektekkel. A magyar haderőfejlesztés így a gazdaságra is kedvező hatással van.
Páncélos és tüzérségi fejlesztések: beszerzésből összeszerelés
A szárazföldi haderő továbbra is a legnagyobb modernizációs költségeket viszi. A T–55 és TR–85 harckocsik kiváltását nyugati páncélosokkal tervezik, miközben a román kormány a Piranha V gyalogsági harcjárműveket már részben saját gyártásban állítja hadrendbe. A General Dynamics és a Romarm együttműködése lehetővé teszi, hogy a járművek összeszerelése Romániában történjen, ami a hadiipar egyik kulcspontú tudásátadását jelenti.
A tüzérségi kapacitások fejlesztése is teljes flotta-cserét hoz. A korábbi szovjet eredetű lövegek és rakétasorozatvetők helyébe több száz modern, nagy hatótávolságú rendszer érkezik, amely a NATO-műveletekben is alkalmazható. Ebben a fejezetben a beszerzés különösen iparpolitikai kérdéssé válik, hiszen a román kormány célja, hogy a modern tüzérségi eszközök fenntartása és javítása is hazai kapacitásokra támaszkodjon.
Légierő és drónprogram: hosszú távú beruházás
A légierő korszerűsítése két szakaszra épül: előbb az F–16-os flotta bővítésére, majd a következő évtizedben az F–35-ösök fokozatos rendszeresítésére. A légi beruházások nem pusztán gépvásárlást jelentenek, hanem infrastrukturális és kiképzési beruházást is, ami a hosszú távú GDP-arányos védelmi kiadásokat stabilizálja.
A légierőt kiegészítő drónprogram izraeli technológiát alkalmaz (például Hermes 450), amely felderítési és megfigyelési képességekkel támogatja a szárazföldi egységeket. A drónbeszerzés mögött szintén ipari szándék áll: az elektronikai hadviselés, a kommunikációs rendszerek és a szenzortechnológia fejlesztése a román ipar új területét nyithatja meg.
Románia Magyarországtól vásárolhat uniós pénzen német szuperfegyvereket – A magyaroktól függeni kérdéseket vet fel
Bukarest szívesen vásárolna Lynx harckocsikat, de nem tetszik nekik, hogy ezeket Magyarország gyártaná. A román hadsereg modernizációja kritikus pontján áll: a járműbeszerzés kérdése egyben a hazai ipar fejlesztésének, a munkahelyteremtésnek és a régiós versenyképességnek a próbája.
