Dorogra viszik a garéi hulladékot

Kemény Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) helyettes államtitkárának személyében a tárca vezetője miniszteri biztost nevezett ki, akinek az összes magyarországi veszélyes hulladék -- közöttük a radioaktív anyagok -- tárolásának és ártalmatlanításának a felügyelete, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések elrendelése lesz a feladata. Szerdai sajtótájékoztatóján a miniszter elmondta: a tárca csak azoknak az égetőknek a fenntartásában érdekelt, amelyek károsanyag-kibocsátása jóval az egészségügyi határértékek alatt van. Azonban ezekre a létesítményekre szükség van, mert a Magyarországon keletkező hulladékok problémájára helyben kell megoldást találni, ezért nem lenne szabad olyan nyilatkozatokat adni, amelyek a dorogi égetővel kapcsolatban pánikkeltésre alkalmasak.
Az ország legnagyobb veszélyeshulladék-égetője azért került a figyelem középpontjába, mert a garéi veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző GP Konzorcium szerződést kötött a Dorogi Égető Kft.-vel, amelynek értelmében újraindulhat a szemét égetése a dorogi létesítményben. Kemény Attila elmondta: az égetőben korábban már megkezdett ártalmatlanítást 1998-ban azért kellett leállítani, mert a kibocsátási értékek az egészségügyi határértékek felett voltak, azonban azóta jelentős beruházásokat végeztek a létesítményben. A KöM nem ellenzi az új szerződést, de kikötései között szerepelt, hogy -- tekintettel a lakossági tiltakozásra -- a környezetvédelmi hatóságok végezzenek újabb ellenőrző vizsgálatokat. A mintavételek megtörténtek, s jelenleg az eredmények értékelése folyik.
A fejlesztések elvégzése óta már égettek a garéihoz hasonló összetételű, halogéntartalmú anyagokat a létesítményben. Ezek megsemmisítésekor a károsanyag-kibocsátás jóval a határértékek alatt maradt, ezért szinte bizonyos, hogy nem merülnek fel problémák a mintákkal kapcsolatban -- mondta Sajgó Zsolt, a GP Konzorcium képviselője, aki szerint néhány héten belül megkezdődhet Dorogon a garéi hulladék ártalmatlanítása.
Más a véleménye az ártalmatlanításról Illés Zoltánnak, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elnökének, aki szerint a mérési adatok nem fogadhatók el, mert az azokat elvégző győri környezetvédelmi felügyelőség konzorciummal való személyi összefonódásai miatt nem tekinthető függetlennek. A bizottsági elnök -- aki szerint csak a külföldi ártalmatlanítás jelenthet megnyugtató megoldást -- jogi és államigazgatási úton tervezi megtámadni a győri hatóság által már kiadott engedélyt.
A konzorcium 1999-ben nyerte meg a garéi hulladék ártalmatlanítására kiírt tendert, s kötött szerződést a Budapesti Vegyiművek Rt.-vel, amelynek elvégzését a kormány 1,8 milliárd forintos állami hitellel és a környezetvédelmi alap célelőirányzatban elkülönített 1,08 milliárd forinttal támogatta. A 2000. december 31-ig szóló határidő lejártáig azonban a cégcsoport csak a hulladék felét -- hétezer tonnát -- szállított ki Németországba, ezért a szerződés meghosszabbítása vált szükségessé, amelynek értelmében 2001. december 31. lett a teljesítés végső határideje. A Dorogi Égető Kft.-vel folyó tárgyalásokkal párhuzamosan a GP Konzorcium február végén a Németországba irányuló szállításait is felújította, amelyek során eddig mintegy 750 tonna veszélyes anyagot szállítottak el Garéról.