Kényszerpálya, vagy hűtlen kezelés

"Az onkológia beruházása egy olyan rémálom, amelyből nem lehet felébredni" -- így jellemezte Szűcs Gábor, az építkezés végét bonyolító Vasi Dolomit Kft. igazgatója a Markusovszky Kórház onkoradiológiai tömb beruházásának folyamatát. Az épület négy évvel később, dupla áron készült el. A feljelentés szerint az egyik kivitelező (HB Building Kft.) összejátszott a kórház gazdasági vezetőjével, aki a cég számláit igazolta. A rendőrségi gyanú alapján az építkezés terhére magánházak építési költségeit számolták el. Kun László főjegyző szerint a másik kivitelező, a TÉK Kft. 100 milliót vélhetően nem az építkezésre költött. A cég ezt visszautasítja: a felek perben állnak, a kórház vezetőit menesztették.
A Vas megyei önkormányzat 1994-ben 1,1 milliárd forint címzett támogatást kapott az Országgyűléstől a megyei kórház Semmelweis utcai onkoradiológiai központjának rekonstrukciójára. A támogatás feltétele az volt, hogy az önkormányzat 150 millió forint saját erőt tesz a beruházáshoz. Az önkormányzat később úgy döntött: inkább új épületet emelnek. A második pályázati kiírás szerint az 1. és a 4. emeletet csak szerkezetkész állapotban kellett volna elkészíteni. A nyertes a TÉK Kft. lett, amely 850 millió forintért vállalta a kivitelezést. Az önkormányzat 750 millió forint készpénzt ígért, és 100 millió forint értékben átadta a Semmelweis utcai régi épületet.
"Vérlázító volt" -- ezzel jellemezte a kivitelező TÉK Kft. tevékenységét Markó Péter, a Vas megyei közgyűlés elnöke, aki 1998 őszétől örökölte a helyzetet. Szerinte a cég rosszhiszeműen járt el velük szemben, az önkormányzat pedig nem tudott gátat vetni újabb igényeiknek, mert a kórház műszaki osztálya igazolta a számlák teljesítését. Mák Károly, a TÉK Kft. ügyvezetője azt mondja: félrevezető az elnök nyilatkozata, mert a beruházás pénzügyeit a főjegyző felügyelte. Markó Péter úgy véli, hogy egy külső bonyolító mégis jobban képviselte volna az önkormányzat érdekeit. A beruházás 850 millió forintos költségvetéssel indult, végül 1,54 milliárd forintot fizettek ki. Ez még akkor is sok, ha közben az épületet hétszer áttervezték. "Úgy érzékeltük, hogy a Semmelweis utcai ingatlanból származó 100 millió forinttal nem nőtt a műszaki tartalom" -- állítja Kun László. A TÉK Kft. ezt cáfolja: a pénzt az önkormányzat által addig ki nem fizetett számlákra fordították. Az összeg már korábban beépítésre került.
Az építkezésről többször levonultak az alvállalkozók, mert a TÉK Kft. nem fizette ki őket. Ezért a tulajdonos később közvetlenül nekik fizetett. Az önkormányzat feljelentést tehetett volna, de a beruházás megszakadásától tartott. Feljelentést tett viszont a TÉK Kft., mert szerinte a megye 150 millió forinttal tartozik az inflációs veszteségek miatt. A cég emellett 75 millió forint nem vagyoni kár megfizetését is kérte. Mák Károly ügyvezető szerint az önkormányzat nem kellően finanszírozta a kivitelezést, emiatt nem tudtak az alvállalkozóknak fizetni.
A TÉK Kft. ugyanakkor 1997-ben 100 lakást is átadott, emellett felépítette a nyugdíjbiztosító székházát és egy sárvári ipari csarnokot. A cégbírósági iratok szerint a cég 1994-ben 19,45 millió, 1995-ben 30,128 millió forint nyereséget produkált, amelyből osztalékot is fizetett. Szabó Imre, a cég másik ügyvezetője cáfolta, hogy közpénzből vállalkoztak volna: szerinte egyetlen forinttal nem csorbult az onkoradiológiai beruházás.
Eközben az önkormányzat diagnosztikai gépeket lízingelt az épülő kórháznak. A magas lízingdíjat fizetni kellett, de mivel az épület nem készült el, a gépek nem "termeltek". A határidők lejárta után újabb szerződések születtek, de az addigi állapot felmérése rendre elmaradt. A kórház gazdasági igazgatója igazolta a számlákat, de a köztes időkben nem számolt el az önkormányzatnak.
Tánczi Tibor alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője úgy tájékoztatott: sikkasztás alapos gyanúja miatt indítottak nyomozást. A gyanú szerint kórházi vezetők házépítéseit is a kórházépítésből finanszírozták. Mák Károly kijelentette: dolgozóik ilyen építkezésen nem vettek részt. 2001 januárjában az APEH Bűnügyi Igazgatóságának Vas Megyei Nyomozó Hivatala is vizsgálatba kezdett. Nagy Lajos, a kórház megbízott igazgatója megerősítette: az előző vezetés kiegészítő munkákkal bízta meg a HB Building Kft.-t, amely ehhez 100 millió forint hitelt vett fel. A magánhitel visszafizetését a kórház vállalta (a munkák elvégzése fejében). Miután a gazdasági igazgatót (végkielégítéssel) menesztették, az önkormányzati biztos megállapította: olyan munkák után fizettek, amelyek nem készültek el.
A megyei főkapitányságon egy másik nyomozás is zajlik. A TÉK Kft. eladta a Semmelweis utcai épületet a Honpark Rt. nevű cégnek. Ez a társaság arra jött létre, hogy a Semmelweis utcai épület felhasználásával külföldi magyaroknak lakóparkot hozzon létre. A tervező és a kivitelező a TÉK Kft. lett volna. A befektetőket a város vezetőinek kérésére Vermes Péter, a Géniusz Gold Rt. elnöke közvetítette, aki a Batthyány Társaság elnökeként korábban adományokat juttatott a kórháznak. Az épületet 30 milliós jelzálog terhelte, mert nem volt pénz a Siemens Rt. által elvégzett villanyszerelési munkák kifizetésére. A jelzálogot átvállalták a Vermes Péter által közvetített cégek. Vermes Péter szerint a 30 millió forintot zárolt számlára elküldték, de azt ismeretlenek a számláról levették. Mák Károly viszont nem tud olyan zárolt számláról, amelyre a jelzálog ellenértéke került volna. A vételár utolsó részlete, 30,7 millió forint 1999. április 8-án a TÉK Kft. folyószámlájára érkezett. A pénz rendeltetésére vonatkozóan a feladó ezt írta: "ingatlanvásárlás végelszámolása, utolsó részlet". A Honpark Rt. magánokirat-hamisítás és csalás miatt feljelentést tett a rendőrségen, mert szerintük Orosházi Ferenc, a Ruda Rt. tulajdonosa, aki szintén érdekelt lett volna a lakóparkban, Vermes Péter megbízásából jogosulatlanul írta alá a jelzálog átvállalásáról szóló szerződést. Szép Flórián ügyvéd, a TÉK Kft. jogi képviselője állítja: Orosházi más esetekben is képviselte a céget. Fizetett is a Honpark Rt. nevében, amit a cég nem is vitat.