Mégis perelhető az Országgyűlés

Az elmúlt években született ellentmondó bírósági döntések fényében meg kell vizsgálni, a parlament perelhetőségének problémája jogalkotási, avagy jogértelmezési kérdés-e, azaz törvényi szabályozásra, esetleg egy legfelsőbb bírósági jogegységi döntésre van-e szükség -- fogalmazott a Világgazdaságnak Áder János. Az Országgyűlés elnöke ezt annak kapcsán szögezte le, hogy tegnap újabb, ezúttal a parlament perelhetősége mellett állást foglaló bírói döntés született a kérdésben.
Faragó Lajos, a megfigyelési ügyben elhíresült magánnyomozó szerint az Országgyűlés megsértette személyiségi jogait, s a detektív kártérítést követel az országgyűlési határozatban szereplő azon állítás miatt, miszerint törvénytelenül figyelt volna meg egy képviselőt. Az Országgyűlés jogi képviselője a tárgyaláson az eljárás megszüntetését és a kereset elutasítását kérte a bíróságtól, arra hivatkozva, hogy a parlamentnek nincs perbeli jogképessége.
A kérdéskörben eddig született bírósági döntések -- ideértve több, egymásnak ellentmondó legfelsőbb bírósági határozatot is -- az államháztartási törvényre hivatkozva abból indultak ki, hogy az Országgyűlés önálló költségvetési cím-e. Mivel 1997-ig az volt -- azóta csak fejezet a büdzsében --, a döntések szerint ez alapján költségvetési szervnek és mint ilyen jogi személynek, azaz perelhetőnek minősült a parlament (VG, 2001. március 2.).
A bíróság tegnap úgy döntött: az államháztartási törvény és egy -- annak némileg ellentmondó -- kormányrendelet alapján megállapítható, hogy a parlament költségvetési szervnek minősül, így jogalanyisága is fennáll. A különböző szintű jogi szabályozások a bíróság szerint is ellentmondásosak, ezért a bíró leszögezte: ha az Országgyűlés egyértelművé kívánja tenni a jogi helyzetet a jogalanyiság tekintetében, alkosson jogszabályt erről.
A döntés érdekessége, hogy a PKKB egy másik tanácsa ugyancsak vizsgálja a parlament perelhetőségének kérdését, és első fokon hozott januári döntésében egyértelműen kizárta azt. Az akkori indoklás nem is a költségvetési szempontokat, hanem az alkotmányjogot vette alapul: a határozat szerint az államhatalmi ágak elválasztásából adódóan a bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a törvényhozó hatalmat kötelezze jogszabályalkotásra -- a parlament perképessége ugyanis e lehetőséget is magában foglalná.