Nem volt versenyképes vetélytárs

A Fotex Rt. ajánlata előtt is volt magyar kérője a Fradi labdarúgócsapatát működtető FTC Labdarúgó Kft.-nek. Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója tárgyalt Furulyás Jánossal, az FTC elnökével az üzletrész megvásárlásáról, de nem az OTP, hanem egy általa vezetett befektetői csoport nevében. Csányi Sándor az ajánlat kidolgozásával Pongrátz Antalt, az OTP Rt. ügyvezető igazgatóját bízta meg. A kidolgozott konstrukció sok tekintetben hasonlított ahhoz a változathoz, amelyet később -- 2001. június 18-i keltezéssel -- Muszbek Mihály, a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga (MHLL) igazgatója közvetített a Ferencvárosnak. Ennek végösszege 1,25 milliárd forint volt. Az üzletrész megvásárlásakor 400-600 millió forintot fizettek volna, a maradékot 3-5 év alatt kívánták törleszteni névértéken.
Furulyás János az ajánlatot nem utasította el, a szerződést előkészítő bizottság elé terjesztette, amely kevésnek találta a felkínált vételárat. Az FTC gazdasági igazgatója, Kácsor Attila szerint az egyesület biztonságos működéséhez legalább 2,4 milliárd forintot kellett kérni a labdarúgó kft. 80 százalékos üzletrészéért. Az adósságok kifizetése mellett olyan nagyságú tőke megszerzése szükséges, amelynek kamataiból fedezni tudják évente a 11 szakosztály működését. A tervezett vételár kalkulációja során figyelembe vették azt is, hogy a kft. vagyoni értékű jogait 3 milliárd forintra értékelték, amelynek 80 százaléka éppen 2,4 milliárd forint.
Az FTC elnöke tájékoztatta Csányi Sándort és Pongrátz Antalt az egyesület álláspontjáról, és kérte: ajánljanak többet, mert szeretnék, ha ők lennének a vevők. Ha valamivel kevesebbet adnak is, inkább egy magyar befektető mellett voksolnának. Újabb ajánlat azonban tőlük már nem érkezett. Ezért -- az anyagi gondok enyhítése és az adósságok miatt -- az FTC 210 milliós hitelkérelmet nyújtott be a labdarúgóligához. Szeiler József, az FTC Labdarúgó Kft. ügyvezető igazgatója közvetítette Demján Sándornak, a liga elnökének üzenetét Furulyás Jánoshoz, hogy a hitelről tárgyalni szeretne vele. Demján Sándor elmondta: a kérelem odaítélése "borotvaélen táncolt", az elnökség megszavazta, de ő nem írja alá, mert nem lát garanciát arra, hogy a Ferencváros vissza tudja fizetni. Kivéve, ha hitelképes magyar befektető ajánlata fedezetet nyújthat erre. A liga elnökének kérésére Furulyás János érzékeltette: Csányi Sándor az ajánlattevő, de addig keveset ajánlott. Demján erre az mondta: "vele szívesen társulok", kérjen az FTC akár 500-800 millió forint hitelt is, és vegye meg a legjobb játékosokat.
Furulyás János nem emelte a hitelkérelem nagyságát, mert attól tartott: ha nem tudja az egyesület fizetni a tartozást, ezért az összegért akár "el is adta" a Ferencvárost, hiszen az MHLL a kölcsönszerződés fedezeteként üzletrészt kért a klubtól. Egy nagyobb kölcsön úgy működhet, mint az adósságcsapda -- mondta lapunknak Furulyás.
E találkozás után, június 18-i keltezéssel érkezett az FTC elnökéhez az az ajánlat, amelyet egy magát megnevezni nem kívánó befektetői csoport nevében Muszbek Mihály, a liga igazgatója (mint "bizalmi kéz") jegyzett. Furulyás János megkérdezte Pongrátz Antalt, ők állnak-e az újabb vételi szándék mögött. Pongrátz sem igent, sem nemet nem mondott erre. Később nyilvánosságra került, hogy Muszbek Mihály Csányi Sándor megbízása alapján járt el mint közvetítő.
A liga igazgatója a levélben azt kérte, hogy a klub jelezze: érdekli-e az ajánlat. Ebben az esetben szakembereik átvilágítják a Ferencvárost. "Ilyen jelzést nem küldtünk, mert a javaslatot az erre kijelölt bizottság nem támogatta. Mégis megérkezett az Üllői útra egy öttagú átvilágító csoport Muszbek Mihály vezetésével. Az alkalmazottak nem merték a társaságot elküldeni" -- mondta a Világgazdaságnak Furulyás János.
A Csányi-féle ajánlat (VG, 2001. augusztus 10. 1--5. o.) 200 millió forintot ígért a kft. 10 százalékos üzletrészének kivásárlásáért, majd tőkeemeléssel (névértéken) 459 millió forintot a kft.-nek, amivel a befektetői csoport 51 százalékos üzletrészt szerzett volna a cégben. (Megjegyezzük: az ajánlat -- amelyet lapunkban is közöltünk -- számszaki hibát tartalmazott.) Az ajánlat minimálisan 200 százalékon öt évre szóló opciót jelentett be az egyesületnek a maradék üzletrész kivásárlására. Az ajánlatot a szerződést előkészítő bizottság megtárgyalta, és -- más ajánlatoktól függetlenül -- elutasította.
Ezzel szemben állt egy másik angol cég (IMS) 2,5 milliárdos ajánlata (amely összeg tisztán az egyesület kasszájába folyt volna be), de az üzlet a vevő egyéb igényei (állami tulajdonban levő ingatlan megszerzése) miatt nem jött létre.
Mindezek után érkezett a Fotex Rt. 2,4 milliárd forintos vételi ajánlata a kft. 80 százalékos üzletrészére -- 600 millió forint azonnali, további összesen 1,8 milliárd forint évenkénti, 600 millió forint plusz kamatok fizetésével --, amelyet az FTC közgyűlése július 26-án egyhangúlag megszavazott. "A labdarúgó kft.-ben végrehajtandó tőkeemelés ezen az összegen felül értendő. Ha ezt is hozzáadjuk a Fotex ajánlatához, akkor 3 milliárdnál is többet fizet. Ebből 2,4 milliárd forint az egyesületé, míg a másik ajánlat szerint "az FTC kasszájába az üzletrész-kivásárlással csak mintegy 1 milliárd 82 millió forint folyhatott volna be, hiszen a tőkeemeléssel a kft.-be befektetett pénz a vevőé marad" -- állítja Furulyás János.
A Fotex ajánlata és annak közgyűlési elfogadása között -- még a Hajduk Split elleni Bajnokok Ligája-selejtező mérkőzés előtt -- Furulyás János megkereste Pongrátz Antalt, hogy a szerződés megkötése előtt tudnak-e ennél jobb ajánlatot tenni. Csányi Sándor azt üzente: megközelítőleg sem kíván 2,4 milliárd forintot fizetni.
Ezt erősíti meg Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának augusztus 10-én kiadott közleménye, amelyben kijelenti: "A döntést megelőzően befektetői csoportunknak is lehetősége lett volna újabb ajánlat benyújtására, de ezzel nem kívántunk élni. Így a Ferencváros döntéshozó testületei az egyesület számára az előnyösebb megoldást választották."