Újraszabályozott felülvizsgálat

A jogerő és a jogbiztonság érvényesülését kívánja erősíteni a polgári perrendtartásban a módosuló felülvizsgálat. Fontos törvényi garancia lehet -- egyebek mellett --, hogy ha valamely ügy eljut a felülvizsgálatig, akkor az eljárás szempontjából jelentős tényeket -- így az előterjesztés jogi érvelését és az eljárás lefolytatására irányuló bírói döntés indokolását -- a legfelsőbb bírósági Határozatok gyűjteményében és a világhálón is közzé kell tenni.
A tervezett -- és várhatóan szeptember elején kormány elé kerülő -- törvénymódosításról Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára a Világgazdaságot tájékoztatva hangsúlyozta: szándékaik szerint a felülvizsgálat a jövő év januárjától nemcsak elnevezésében, hanem ténylegesen is rendkívüli jogorvoslatként működhet, összhangban a Legfelsőbb Bíróság alapvető, a jogegység biztosítására és a jogalkalmazás irányítására vonatkozó feladataival.
A jövőben az eljárást a jogerős határozatnak az ügy érdemére kiható törvénysértő volta önmagában nem alapozná meg. Az adott ügynek olyan jogi kérdést is fel kell vetnie, amelyben -- akár a jogalkalmazás továbbfejlesztése, akár a jogegység biztosítása végett -- nem nélkülözhető a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása. Ezeket az eseteket a leendő jogszabály felsorolja. A joggyakorlatban eddig ismeretlen felülvizsgálati ok lehet, ha az előterjesztő érvei szerint az ügyében alkalmazott jogszabály alkotmánysértő. Igazolnia kell azonban, hogy erre már az alapeljárásban is hivatkozott, illetve a vitatott kérdésben az Alkotmánybírósághoz fordult.
A tervek értelmében a felülvizsgálati kérelemről -- vagyis arról, hogy az eljárás formai és tartalmi feltételei fennállnak-e vagy sem -- nem hármas bírói tanács döntene, mint jelenleg, hanem egyes bíró. A Legfelsőbb Bíróság tanácsa már csak olyan ügyben ül össze, amit az előzetes vizsgálatot lefolytató bíró a rendkívüli eljárásra okot adónak ítélt. A tanács természetesen ezzel ellentétes álláspontra is juthat.
Gadó Gábor elmondta: az előzetes elbírálás törvényi határidejét feltételezhetően hatvan napban szabják meg, és az eljárást a felülvizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül le kell folytatni. A törvénytervezet rendelkezik arról is, hogy az egyes felülvizsgálati okokhoz kapcsolódóan a Legfelsőbb Bíróság milyen tartalmú határozatokat hozhat, és elvárja a jogalkalmazásra kiható érdemi döntések közzétételét.