Bár a büntetés-végrehajtási (bv-) intézmények alapos előzetes szűrésnek vetik alá azokat a fogvatartottakat, akiket az objektumok területén kívül alkalmaznak, azonban így is a rabok foglalkoztatására szolgáló külső munkahelyeken követik el az évi 1-2 tucat fogolyszökés többségét. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) tájékoztatása szerint a szökések aránya meglehetősen magas Hollandiához vagy a skandináv államokhoz képest, azonban kedvezőbb, mint Franciaországban vagy Nagy-Britanniában.
A szökések száma az elmúlt években a fogvatartottak számának többezres növekedése ellenére sem mutat lényeges változást. Ez részben arra vezethető vissza, hogy az elmúlt években több olyan nagy port kavart ügy volt, amelyben külső munkahelyen dolgozó elítélt által vagy sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket. Ennek következtében radikálisan csökkentették a külső munkahelyeken foglalkoztatottak számát, s a 17 ezer fogvatartott közül jelenleg kevesebb mint 100-an részesülnek ebben a kedvezményben.
Kedvezőtlen jelenség ugyanakkor, hogy ezzel párhuzamosan -- bár a képzési lehetőségek bővültek -- jelentősen: 80-ról 30-35 százalékra esett vissza az elmúlt évtizedben a fogvatartottak foglalkoztatási aránya, pedig a lapunk által megkérdezett illetékesek szerint a fizikai védelem megerősítése mellett legalább ilyen fontos, hogy megfelelően le tudják foglalni az elítéltek többségét.
Biztonsági szempontból ugyancsak kedvezőtlen, hogy -- a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan -- Magyarországon is nagyon alacsony a fogvatartók aránya a fogvatartottakéhoz képest. A státusok alacsony száma és a létszámhiány miatt egy-egy nevelőtisztre átlagosan 50-100 elítélt jut, sőt szabadságolás vagy betegség esetén nem ritka, hogy egy-egy tisztnek 100-200 fogolyért is felelnie kell egyszerre, miközben a kevésbé forráshiányos nyugat-európai államokban átlagosan 5-10 elítélt jut egy nevelőtisztre.
Ezen arány elérése Magyarországon rövid távon nem várható, ugyanakkor -- a szakértők szerint -- valamelyest enyhíthet a létszámproblémákon a köztisztviselői törvény értelmében végrehajtott illetményalap-emelés. Ezzel párhuzamosan a kormány az Igazságügyi Minisztérium vezetésével június végén egy tárcaközi bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy egy rövid távú programot dolgozzon ki a büntetés-végrehajtás problémáinak enyhítésére. A testület emellett egy hosszabb távú, hat évre szóló koncepció kidolgozását is feladatul kapta. Ez várhatóan az ősz során kerülhet a kormány elé (VG, 2001. augusztus 1.).