Jelenleg 86 tagja van a testületnek, amely lefedi a piac 98 százalékát, az ágazat részesedése 7-8 milliárd forint -- tájékozatta a Világgazdaságot Koller Lászlóné, a TVOT elnöke. Mint elmondta, a szervezet elsősorban azért alakult át köztestületté, hogy gazdaságilag pontosabban feltérképezze a piacot, és konkrétabb adatokkal rendelkezzen a költségvetésről, a tanulói támogatásokról. A testületi díjakkal kapcsolatban viszont konfliktust okoz, hogy a nagyobb forgalmú kiadóknak többet kell majd fizetniük, viszont mindenkinek csak egy szavazata van.
A testület eredetileg azt kezdeményezte, hogy azon kiadóknak, amelyeknek nem ez a fő tevékenysége, ne legyen kötelező a tagság, csak a regisztráció. Óriási terhet ró ugyanis az új jogszabály a kiadókra, amelyekről tévedés lenne azt hinni, hogy jelentős vagyonuk van -- hangsúlyozza Koller Lászlóné, aki gazdaságilag hibás intézkedésnek tartja, hogy a minisztérium árkorlátokat szab. Míg 1998-tól az infláció 42 százalékos volt, a tankönyvárak nem, az előállítási költségek viszont jelentősen megemelkedtek.
A tankönyvjegyzékre külön kell pályázni, és ha a kiadvány a tárca által megszabott árkorlátba belefér, a listára kerülhet. A testület ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy a nullaszázalékos áfa azokra a minőségileg megfelelő tankönyvekre is vonatkozzon, amelyek nincsenek a jegyzéken. Nehéz helyzetben van a hazai tankönyvellátás, és az, hogy adminisztratív eszközökkel korlátozzák a szabadpiacot, súlyos következményekhez vezethet -- vélekedik Koller Lászlóné.
A kiadóknak eddig is kellett eljárási díjat fizetniük a tankönyvvé nyilvánítás során, az új törvény ebben a tekintetben nem jelent lényeges változást. Az Oktatási Minisztérium az idén eddig 90 millió forintot költött a tankönyvvé nyilvánításra -- tájékoztatta lapunkat Kojanitz László, a tárca közoktatás-fejlesztési és értékelési főosztályának vezetője. A kiadók által fizetett összeg viszont az elbírálásban részt vevő szakértők honoráriumának csak a felét fedezte. Az eljárási díj emelése ezért a törvény nélkül is indokolt lenne. A növelés mértékéről a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének véleményét figyelembe véve döntenek -- mondja Kojanitz László. Ebben az évben azonban még a régi eljárási díjat fizeti minden kiadó. Az árhatár ugyan 1998 óta maximált, de a tankönyvek ára mégsem éri el ezt. Tehát nem a korlát miatt nem emelkedtek, hanem ez a piac jótékony hatásának köszönhető -- véli Kojanitz László. A törvény célja, hogy a minőségi tankönyvellátást érvényesítse, és úgy tűnik, az álláspontokat sikerül közelebb hozni egymáshoz.
Az állam ez évben összesen 3,3 milliárd forintot fordított tanulói támogatásra, ami Koller Lászlóné szerint nagyon kevés, Ausztriában például a szülőknek a tankönyv árából mindössze 10 százalékot kell fizetniük. A támogatás 25 százalékát pedig az iskoláknak a tartós tankönyvekre kell fordítaniuk, ám mivel a tantervek változhatnak (stabilitást a kerettanterv biztosít), ez nem teljesen funkcionál.
A mintegy évtizede működő, az első tíz kiadó között szereplő Korona Kiadó mindenekelőtt a társadalomtudományok, a magyar nyelv- és irodalom, a film és média területén áll vezető helyen. Vilhelm József igazgató úgy látja, a törvény figyelembe vette a kiadók érdekeit, de a tankönyvi költségek tényleg magasak. A 200 kiadó nagyon sok, viszont véleménye szerint nincs olyan minőségi szabad verseny, ami eldönthetné, ki marad "fenn". A magyar tankönyvpiac nem tart ott, hogy magára lehessen hagyni, szakmai irányításra szükség van. Az Európai Unióba való belépés automatikusan meg fogja oldani ezt a problémát -- fogalmaz Vilhelm József, aki célszerűnek tartaná, ha a tankönyvek ingyenesek lennének. Vagyis 2004-et követően jelentősen megemelkednének az árak, az állam pedig biztosítaná a tanulók számára az ingyenes hozzáférhetőséget.
A piac minőségi javulást hozott a tankönyvellátásban -- vélekedik Bérczi Sándor, a Műszaki Kiadó vezetője. A tévhittel ellentétben ez nem egy nagy profitú üzletág, a fejlesztés nagyon sokba kerül, ráadásul egy új tankönyv az első három évben mindig veszteséges. Ha ennek elkerülése miatt a kiadók visszafogják a fejlesztést, akkor annak hatása már a következő kormányzati ciklusban jelentkezik -- mondja az igazgató. A kiadó számításai szerint eddig egy átlagos (10 íves) kiadvány tankönyvvé nyilvánítása 100 ezer forintba került, ennek 70 százalékát, azaz 75 ezer forintot álltak a kiadók. Most ennek ötszöröse, vagyis 375 ezer forint hárulna rájuk, de nem csak egy könyvről van szó, és nem is mind ekkora terjedelmű. A tankönyvellátás az állam feladata is, ezért nem kellene minden költséget a kiadókra átruházni. Egy átlagos tankönyv ára 600 forint körüli, más európai országokban ennek hatszorosa. Reális lenne, ha a minisztérium a tankönyvkiadással kapcsolatos költségeket az átlagárakhoz, és nem a minimálbérhez viszonyítaná. Ha a kiadók ilyen szorult helyzetben maradnak, annak egyik következménye lehet, hogy a tankönyvek minősége romlani fog -- vélekedik Bérczi Sándor.
A nyelvkönyvekkel foglalkozó kiadók közül vezető pozíciót betöltő Oxford Kiadó igazgatója, Jobbágy Ilona szerint a törvény nem kedvez a színvonalas oktatásnak. Az árkorlát megnehezíti azoknak az iskoláknak a helyzetét, amelyek nem a jegyzékről választanak könyvet, azok drágábbak, és 12 százalékos áfa is terheli őket. A kiadó még nem döntötte el, mit tegyen a jogszabály bevezetése után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.