Az intézménytörvény tervezett módosítása
Túl van a közigazgatási egyeztetésen az egészségügyi szolgáltatásokról és az egészségügyi szolgáltatások szervezéséről szóló törvénytervezet, ám a szakmai szervezetekkel tovább folyik a véleménycsere. A szaktárca terve, hogy a módosított jogszabályt november második felében nyújtja be a kormánynak, s még az idén elkezdődjön az országgyűlési vita. Erre azért van szükség, mivel az eredeti törvény számos rendelkezésének végrehajtását jövő március elsejéig felfüggesztette a parlament.
Az egészségügyi tárca a változtatásokat a Medgyessy-kormány programjában rögzített szempontok érvényre juttatásával magyarázza.
A szabályozás egyik fő változtatása, hogy az egészségügyi dolgozók és az orvosok munkavégzését külön jogszabályban rögzítenék, ám az a cél, hogy az a "kórháztörvénnyel" együtt kerüljön az Országgyűlés elé. Az elkülönítés oka, hogy az egészségügyiek munkavégzése számos olyan kérdést felvet, amelyeket célszerű önállóan szabályozni. Az orvosi tevékenység specialitása - túlóra, készenlét, felelősségvállalás - már eddig is több ízben társadalmi vitára adott okot.
A kormányprogram az egészségügyi ellátórendszer megújítása érdekében fontos feladatokat jelölt meg, köztük, hogy át kell alakítani az egészségügyi intézmények működési formáját, ezen belül támogatni kell a közhasznú társaságok és más gazdasági formák kialakítását. Az átalakulás természetesen nem kötelező, nem tette azt kötelezővé az eredeti jogszabály sem. Azt is leszögezi a kormányprogram, hogy növelni kell az egészségügyi intézmények önállóságát, a menedzsment autonómiáját és felelősségét, ami nem különbözik az eredeti elképzeléstől. Az igen, hogy amíg a hatályos törvény nem tette lehetővé a szakmai befektetők jelenlétét az ágazat átalakításában, a tervezett jogszabály azt megengedné.
Látszólag formai módosításnak tűnik, hogy a korábbi törvényben szabályozott alvállalkozói konstrukciót közreműködői szerződésekre változtatná.
A törvénytervezet abból indul ki, hogy az egészségügyi szolgáltatás bármely törvényesen megengedett szervezeti formában folytatható, ha ehhez a szolgáltatónak megvan a működés szakmai feltételeit vizsgáló és igazoló működési engedélye. A szervezeti formákat csak a közszolgáltatások körében, ezen belül is a fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozóan szűkíti le, ahol csak jogi személyiségű szervezetek jelenhetnek meg egészségügyi szolgáltatóként. Az államháztartási és az önkormányzati törvénnyel összhangban lehetővé teszi, hogy a részben vagy egészben állami és az önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók a költségvetési szervi és a közhasznú társasági mellett közalapítványi vagy jogi személyiségű társasági formában működjenek.
Ugyanezek a szervezettípusok jelenhetnek meg akkor is, ha az állami szervek, önkormányzatok kötelező egészségügyi feladataikat nem saját szervezeteikkel oldják meg, hanem azokat szerződéssel átruházzák más szolgáltatókra. Fontos, hogy komplex szolgáltatásra lehet feladatellátási vagy -átvállalási szerződést kötni.
A tervezet meghatározza az egyetemi klinikát és az oktató kórházat, de nem rendelkezik a klinikák új szervezeti formáiról. Ennek szabályozásával célszerűnek tartják megvárni az egészségügyi rendszer reformjának keretében az orvostudományi egyetemek mint regionális szolgáltató központok új funkcióinak meghatározását, továbbá a felsőoktatásról készülő új törvény koncepcióját.
Az egészségügyi ellátásra kötött szerződések az intézmények hatékonyabb működését célozzák, az üzemeltetési szerződéstípus bevezetése lehetővé teszi, hogy az állami, önkormányzati egészségügyi intézmények üzemeltetését a fenntartó átruházza különféle gazdasági társaságra, egyéni vállalkozóra vagy magánszemélyre. Ez esetben nem szűnik meg a költségvetési szervezet, csupán - az üzemeltetési szerződésben kijelölt személy útján - az üzemeltető a költségvetési szerv vezetőjének feladatait végzi és jogkörét gyakorolja.
A befektetői kör bővítésének célja a tőkebevonás. A jogalkotók szerint racionálisan az egészségügyben érdekelt befektetőtől várható csak el, hogy tőkebefektetéssel is részt vegyen az ellátórendszer fejlesztésében.
Az alvállalkozás minden esetben fővállalkozót tételez fel. A megrendelővel tehát a fővállalkozó áll szerződéses kapcsolatban, a vállalkozói díjat is ő kapja. Az alvállalkozó a szolgáltatásban részfeladatot vállal, annak díjazásáról a fővállalkozóval egyezik meg. A tervezetben azt javasolják, hogy az egészségügyi szolgáltatások egészére vonatkozó finanszírozási szerződéseket minden esetben a beteg ellátását közvetlenül végző egészségügyi intézménnyel kell megkötni, és ez a szolgáltató számol el az alvállalkozóval.
Új garanciákról is szól a módosítandó tervezet. Ezek között említendő, hogy a közszolgáltatást átvállaló köteles bemutatni az éves mérlegbeszámolóját, a lejárt adósságáról haladéktalanul tájékoztatnia kell szerződő partnerét, s ha az adósságállomány egy meghatározott mértéket meghalad, a szerződést fel kell bontani vele.
A feladat ellátásához birtokba adott vagyon használati jogát nem lehet elidegeníteni, társaságba bevinni vagy hitelezői követelések fedezetéül használni. Lényeges továbbá, hogy a beteggel szemben az alvállalkozói közreműködés ellenére is a vele közvetlenül jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltató felel.
