Fizetőképes kultúrafogyasztók

A világ egyik legnevesebb nyári fesztiválja, a Salzburgi Ünnepi Játékok - amely az idén nemrég, augusztus 31-én ért véget - olyan rendezvénysorozat, amelynek sem a kulturális jelentősége, sem a gazdasági hozadéka nem kérdőjelezhető meg. A jobbnál jobb opera- és színházi előadásokat, komolyzenei koncerteket felvonultató öthetes fesztivál az 1920-as kezdet óta világhírnévre tett szert. Ennek megfelelően a látogatók két kézzel kapnak a belépőjegyek után, a fesztiválkezdet előtt fél évvel már szinte lehetetlen jegyet szerezni, az ülőhelyek kihasználtsága 94 százalékos.

A vállalatok körében is rangot jelent, ha a cég a fesztivál támogatói között szerepelhet. A 2003-as játékoknak öt főszponzora volt: az Audi, az Austrian Airlines, a Nestlé, a Siemens és az Uniqa. Ők egyenként 600 000 euróval járulnak hozzá a 45 millió eurós fesztiválbüdzséhez. A támogatók közt aztán tovább zajlik a verseny, hiszen egymástól jól megkülönböztethető üzeneteket kell eljuttatniuk a közönséghez, egymástól eltérő módon kell megjelenniük az előadások és a város különféle helyszínein, máskülönben nemcsak a társszponzorok jelenlétét gyengítenék, hanem a saját magukét is.

A támogatók természetesen szemmel láthatóan tudatosan tervezték meg jelenlétüket, igyekeztek minél inkább kiaknázni a kulturális esemény nyújtotta társasági, üzleti, a cég arculatát is formáló lehetőségeket. A Siemens például óriás kivetítőt telepített az utcára, s az előző év sikeres előadásaiból mutatott be válogatást esténként. Üzenetének lényege az volt, hogy az általuk biztosított legmodernebb technika segítségével a járókelők ingyenelőadásokhoz juthatnak. Az Uniqa, Ausztria első számú biztosítója (VG, 2003. augusztus 4.) kiemelten támogatta az egyik idei Mozart-bemutatót, amely a társaságnak köszönhetően jött létre, egyébként az Uniqa és a Nestlé plakátjai szerte a városban a fesztivál hangulatát idézték.

A főszponzorok mellett magánszemélyek is patronálják a rangos rendezvényt, az általuk évente fizetett legkevesebb 900 euró ellenében könnyebben juthatnak belépőjegyhez. Az idén a jegyeladásból 23,5 milliós bevételt terveztek a szervezők (mivel a fesztivál csak öt napja ért véget, a végleges adatok még nem készültek el), s a tartományi, illetve a központi büdzséből is kapnak támogatást. Vitathatatlan, hogy a fesztiválnak számottevő a gazdasági hatása, a rendezvénysorozat összességében 168 millió eurós forgalmat produkál, Salzburgban 1000, országos viszonylatban 2300 munkahelyet teremt. 1920, az alapítás éve óta a Salzburgi Ünnepi Játékok az idegenforgalom sikeres és dinamikusan fejlődő szektora lett. Tavaly széles körű felmérést végeztek a városban, amelyből egyebek között kiderült, hogy a játékok idején átlagosan 7,3 napon át tartózkodnak ott a látogatók, miközben a salzburgi idegenforgalomban egyébként 4,6, az ausztriai városi turizmusban 1,8 nap az átlag. A Salzburger Festspiele gazdasági jelentőségét mutatja a kiadások nagysága is, hiszen egy vendég egy nap 222 eurót költ (1996-ban ez 185 volt), s ehhez jönnek még a belépőjegyek: egy látogató 580 eurót fordít jegyekre (1997-ben 560-at).

A megkérdezettek 51 százaléka érkezett a tavalyi felméréskor Németországból. A salzburgiak rendelték meg a jegyek 30 százalékát, a vendégek 70 százaléka máshonnan utazott a festői városba. S bár a fesztivál jellemezhető számokkal is, azért a szponzorokkal folytatott beszélgetésből egyértelműen kitűnt: számukra a valódi kulturális értékek jelentik az igazi vonzerőt. Noha mindegyik cég a saját arculatát, a saját "üzenetét" erősíti, egyvalamiben egységesek: mindannyian az értékközpontúságot hangsúlyozzák. (EE-TTE)