A gyógyszer-kereskedelem piaci trendjei
Gyógyszerpiacunk fejlettsége (termékek száma, technológiai, kereskedelmi színvonala stb.) megfelel hazánk általános fejlettségi szintjének, a GDP által elért helyünknek az európai országok között. A 2003-as év azonban több kedvezőtlen változást hozott, illetve vetített előre a következő évre a hazai szereplők életében. Ilyen például a globális támogatási volumenötlet megvalósítása, valamint az a tény, hogy a kereskedelmi árrésekhez a sorozatos ígéretek ellenére sem nyúlnak hozzá az idén. A még várható további lépések sem adnak okot optimizmusra: a gyógyszerkassza 2004-es alultervezése és a támogatási rendszer drasztikus átalakítási szándéka előrevetíti a piaci szereplők és a kormányzat közötti szokásos vitákat.
Az EU tagállamainak többségében nagyobb a gyógyszerválaszték, mint hazánkban, bár a hatóanyagok számának tekintetében nincs jelentős lemaradásunk. Habár vannak viták, hogy az EU-csatlakozás után milyen gyorsan emelkedik a törzskönyvezett gyógyszerek száma hazánkban, a növekedést minden szereplő biztosra veszi. A teljespalettás nagykereskedők és a gyógyszertárak logisztikai és finanszírozási kapacitásait nyilvánvalóan jelentősen terhelni fogja a forgalmazott termékszám növekedése, mely elsősorban a nem támogatott, OTC-termékek körében várható.
A generikumok aránya a vezető ipari országokban (USA, Japán, Kanada, Németo.) már a receptek számának 30-50 százaléka. A többi európai országban ez jóval kisebb arányt képvisel, de jelentősége mindenütt nő az egészségbiztosítók által alkalmazott referenciaárazás és a biztosítási alapok megszorításai miatt. Hazánkban a politika már többször deklarálta a generikus program fontosságát, de érdemi áttörésre még nem került sor.
A három nagy európai gyógyszer-nagykereskedő (Celesio-Gehe, Allience Unichem, Phoenix) adja a kontinens forgalmának kétharmadát. Új belépő megjelenése ilyen nagyságrenden teljesen valószínűtlen. Hazánkban a három legnagyobb nagykereskedő csoport lefedi a patikai piac nyolcvanöt százalékát, de további koncentráció is elképzelhető. Mivel a három nagy európai szereplő közül csak egy van jelen hazánkban, kérdéses, hogy a közeljövőben meg kíván-e jelenni a másik kettő, s ha igen, hogyan.
Európában a Gehe 1800, az Alliance Unichem 1050, a Phoenix 520 patikában tulajdonos közvetlen vagy közvetett úton, és a felvásárlások továbbra is folyamatosak. Magyarországon a nagykereskedők patikai tulajdonlásának jogi korlátjai vannak, de piaci pletykák szerint van, aki sikeresen megtalálta a kiskaput. A patikaláncok tekintetében Európa-szerte közel a gátszakadás. A skandináv országok és Nagy-Britannia után egyre több európai országban számolják fel az egy patikus, egy patika elvet, legutóbb Németországban történt így. Hazánkban léteznek patikaláncok (bár ezen definíció még nem egységes), a legnagyobb 130 gyógyszertárból áll. Az elkövetkező néhány év legnagyobb kérdése a jogszabályok alakulása. Ha a Gazdasági Versenyhivatal javaslatai megvalósulnak, akkor a nagy- és kiskereskedelem összefonódása villámgyorsan megtörténhet, míg a patikaláncok térnyerése felerősödik, és a fogyasztó számára is látható lesz.
A parallel import alapvetően nem gyógyszeripari probléma, hanem az EU egyik kiemelt piacpolitikai vitatémája. A gyógyszeriparban az ad neki különös súlyt, hogy a fogyasztókon túl, az állami egészségügyi, illetve a betegbiztosító intézményeknek is elemi érdeke fűződik a kiterjesztéséhez. A gyártók egyértelműen támadják és komoly erőfeszítéseket tesznek a megakadályozására. Magyarországon a probléma még nem jelentkezik élesen, de a hazai fejlemények alapvetően követni fogják a nemzetközi trendeket. A gyártók - látva a relatív olcsó hazai árszínvonalat - a parallel kereskedelem megakadályozása érdekében korlátozhatják a nagykereskedők által megrendelhető termékmennyiséget.
Van, ahol tiltott, van, ahol tűrt az internetes gyógyszer-kereskedelem Európában. Ez a krónikus betegségek, a generikus gyógyszerek körében tudott teret nyerni, és általában sajátosan összekapcsolódik a parallel import kérdésével. A precedens értékű DocMorris-ügyben ez év végén várható európai bírósági döntés. Ennek eredménye jelentősen befolyásolja az internetes gyógyszer-kereskedelem közeli európai jövőjét. Hazánkban a jogszabályi háttér nem teszi lehetővé a gyógyszer-kereskedelem ezen formáját, egy-egy vadhajtását a szakmai szervezetek erős tiltakozása kíséri.
A szerző a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke
