Négy piros lap mellett három tucat sárga Brüsszeltől
Utoljára ad útmutatást a 2004-ben belépőknek a tegnapelőtt közzétett országjelentés arról, hogy hol van szükség további erőfeszítésekre vagy sürgős intézkedésekre a sikeres EU-tagság érdekében - hangsúlyozta tegnapi sajtóértekezletén Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Elmondta, hogy a figyelmeztetések közül a piros a legkritikusabb kategória: arra int, hogy az adott területen elégtelen a felkészültség.
Ebből Magyarország az agrárfejezetnél négyet kapott (VG, 2003. november 6., 3. oldal), aminek esetleges figyelmen kívül hagyása több kockázattal járhat: 1. az állampolgárok és cégek eleshetnek a csatlakozásból eredő előnyök egy részétől; 2. pénzügyileg kétségessé válhat a mezőgazdasági támogatások, a közvetlen kifizetések és fejlesztési források elérhetősége; 3. részben korlátozás alá kerülhet a bejutás az egységes belső piacra. A sárga lapos minősítés azt mutatja, hogy még van tennivaló, ám a feladatok teljesíthetők a csatlakozás napjára, 2004. május 1-jére. A legtöbb esetben (70 százalék) a csatlakozók zöld jelzést kaptak.
Az átláthatóságot tartja elégtelennek Brüsszel a közigazgatási reformnál, a gyógyszerárak támogatásánál, a korrupció elleni küzdelemben pedig nagyobb kapacitást, az egyes intézmények közt több koordinációt sürget. Egyidejűleg jelentős előrelépést konstatál a strukturális és kohéziós alapokból érkező támogatások fogadására való felkészülésben, bár észrevételezi a kifizetések túlzottan koncentrált rendszerét, és sürgeti, hogy január 1-jétől már az új közbeszerzési törvény szabályai érvényesüljenek.
Minden rendben lesz 2004. május 1-jére - ígérte Juhász Endre EU-miniszter ugyancsak tegnap tartott tájékoztatóján. Alapvetően jogosnak értékelte a bizottsági kritikákat, de egyúttal jelezte, hogy az agrárfejezetnél már előbbre tartunk, mint ahogy azt a bizottság szeptember végén rögzítette. A már-már akut vágóhídproblémával kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon 600 ilyen létesítmény van, amelyek vagy megfelelnek az uniós követelményeknek, vagy átminősítik, végső esetben bezárják azokat. Értésre adta még, hogy az uniós követelményeknek való megfelelés teljesítése magáncégek esetében nem a kormány feladata, miközben utalt a SAPARD támogatási lehetőségekre, amelyek révén a korszerűsítés költségeinek 40 százaléka fedezhető.
