Szigorítanák a beszállítást
Bár az idén is több tucat magyar cég jelentkezett a "NATO-beszállításra alkalmas" cím megszerzésére, az előző évekhez képest az idei esztendő visszaesést jelent a minősítés igénye iránt. "A jelentkező cégek számának csökkenése elsősorban arra vezethető vissza, hogy azoknak a vállalatoknak a többsége, amelyek komolyan szóba jöhetnek a szövetség beszállítójaként, már megszerezték az ehhez szükséges minősítést" - fejtette ki Bese Ferenc. A Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalának vezetője kérdésünkre elmondta: ugyanakkor a csökkenő tendencia a jövőben megfordulhat, mert megfontolás tárgyát képezi, hogy a NATO fejlesztéseitől független, hazai kezdeményezésű és finanszírozású védelmi beruházásoknál is megkövetelnénk a szövetség beszállítói minősítését a pályázókkal szemben támasztott elvárások szigorítása céljából.
Eddig mindösszesen mintegy négyszáz magyarországi cég jelentkezett a beszállítói cím megszerzésére, amelyek közül eddig 330 kapta meg a minősítést. Közülük 125 nemzetbiztonsági ellenőrzésen is átesett, így ezek a vállalatok a "minősített NATO-beszállításra alkalmas" címet is megkapták, azaz a katonai szövetség minősített adatainak kezelésére is jogosultakká váltak - tette hozzá Bese Ferenc. A címek megszerzését egyébként gördülékenyebbé teszi, hogy tavaly november óta folyamatos pályázati lehetőség nyílt erre a hazai cégeknek.
A szövetség beszállítói minősítését megszerző vállalatok között magas-, mély- és útépítő társaságok, szerelési munkákat elvállaló cégek, továbbá informatikai szolgáltatók egyaránt megtalálhatók. A cégek a NATO bármelyik nemzetközi tenderén elindulhatnak, ám a legnagyobb eséllyel a katonai szövetség finanszírozásában Magyarországon megvalósuló beruházásokba kapcsolódhatnak be. A NATO négy fejlesztési programot indított el Magyarországon hazánk 1999-es szövetségesi csatlakozását követően. A katonai szervezet reagáló erőinek fogadására alkalmas reptéri infrastruktúra kialakítása, a légierő irányítási rendszerének korszerűsítése, háromdimenziós radarrendszerek telepítése és a honvédség NATO-kompatibilis híradós rendszerének kiépítése együttesen több mint 60 milliárd forintba kerül, amely összeg nagy részét a katonai szervezet biztosítja.
A kisebb értékű fejlesztések esetén a magyar pályázók esélyét növeli az is, hogy nagyjából egymilliárd forintnál húzódik az a határ, amely alatt nem kötelező a szövetséges államokban is meghirdetni a tendereket. "Ettől függetlenül a tenderek minden esetben nyílt pályáztatás útján folynak, s a szövetség nem is engedélyezi, hogy meghívásos eljárásban válasszák ki az általa finanszírozott fejlesztések kivitelezőit" - tette hozzá Bese Ferenc.
A hazai cégeknek legutóbb a pápai katonai reptér korszerűsítésére kiírt tenderek jelentettek komoly pályázati lehetőséget. A létesítmény üzemanyag-ellátó rendszerének fejlesztését, egy szerelő- és utántöltő hangár felépítését, valamint a fénytechnika megújítását célzó tenderek folyamatban vannak, a szükséges műszaki feltételek meglétét ellenőrző első szakasz lezárását követően jelenleg a pénzügyi ajánlatok kiértékelése folyik. A már futó projektek közül a Zengővárkony melletti radarberuházás kapcsán a pályáztatás a közelmúltban fejeződött be, s itt a tervek szerint még az év vége előtt megkezdődhetnek a kivitelezői munkálatok. A pápai fejlesztéssel összefüggésben ugyancsak több pályázatot zártak le korábban, amelyek keretében a kecskeméti repülőtéren már nagyrészt elvégzett fejlesztésekhez hasonló munkálatok egy része meg is kezdődhetett a létesítmény korszerűsítése szándékával. A kecskeméti projekthez hasonlóan szintén előrehaladott állapotban van a veszprémi légiirányítási rendszer korszerűsítését célzó beruházás, ahol 2004 februárjára a kivitelezőknek el kell készülni a beérkező új technikai eszközök fogadására. (NIG)
