A pályázatok fele elvérzik

A Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében a kis- és középvállalkozóknak tavaly meghirdetett 12 pályázatra beérkezett 7550 beadványból 2263-at már a közreműködői körben elutasítottak, az elbírált 5287 közül pedig további 436-ot utasítottak el. A pályázatok támogatási igényét nézve még rosszabb a helyzet, hiszen a közel 21,8 milliárd forintnyi beérkezett igényből a nem befogadottak értéke meghaladta a hétmilliárdot. Az első szűrőn továbbjutott mintegy 14,7 milliárd forintnyi kérelemből pedig még közel 2,6 milliárdnyi vérzett el. Az eddigi idei tapasztalatok sem sokkal rózsásabbak, ezért érdemes megszívlelni a pályázatírással kapcsolatos tanácsokat.

A legfontosabb, hogy minden pályázati feltételnek meg kell felelni, amit a pályázó önkritikusan meg tud ítélni - mondta lapunknak Magyarné Szabó Krisztina. Csak akkor szabad benyújtani a pályázatot, ha egyetlen ponton sem tárható fel hiányosság, még a helyszíni vizsgálat során sem.

A pályázati adatlapokat úgy kell kitölteni, hogy a nem szakértő számára is érthető legyen, mi a projekt tárgya, és meggyőzőnek kell lenni, hogy megvalósítása megegyezik a támogatási konstrukció céljával. A cím legyen rövid, a kérdésekre adott válaszoknak lényegre törőnek és egyértelműnek kell lenniük. Ne adjanak találgatási lehetőséget az értékelőknek!

Ügyelni kell a tartalmi, számszaki és dokumentációs konzisztenciára. A különböző helyeken adott információk nem lehetnek ellentmondásban egymással. Minden kérdésre választ kell adni és minden mellékletet be kell csatolni. Ha bizonyos rovatok vagy mellékletek nem vonatkoznak a pályázóra, akkor be kell írni, hogy "ez nem vonatkozik erre a pályázatra", ezzel a félreértések elkerülhetők, és nem történhet indokolatlan elutasítás vagy - jobb esetben - hiánypótlási felszólítás.

A projekt bemutatásánál törekedni kell a kiválasztási kritériumok ismeretéből származó előnyök maximális kihasználására a minél nagyobb pontszám elérése érdekében. Már a pályázat benyújtása előtt gondoskodni kell a megfelelő biztosíték meglétéről, attól függetlenül, hogy ez csak a szerződéskötés feltétele. Ha pedig egy pályázó több pályázat keretében is igényel támogatást - mondja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője -, akkor minden pályázatot egy helyre kell benyújtania, ahonnan a legnagyobb összegű támogatást kéri.

Egyebek között figyelni kell arra is, hogy a pályázat benyújtása előtt nem szabad megkezdeni a projektet. Ha mégis elkezdődött, akkor a már megvalósult részt le kell választani, és csak a még el nem kezdett részt szabad bevinni a projektbe. Természetesen ez csak akkor lehet megoldás, ha a leválasztás műszakilag és pénzügyileg is értelmezhető. A pályázat benyújtását követően a projekt elvileg megkezdhető, de aki támogatás nélkül nem tudja befejezni, annak javasolt a szerződéskötést megvárni.

A kérelemben saját forrásként megadott teljes összeg meglétét igazolni kell, nem elegendő csak 25 százalékról igazolást bemutatni. A támogatás igénylésénél ügyelni kell arra, hogy az adott térségben mekkora az adható támogatás felső határa.

Pontosan azt a projektet kell megvalósítani, ami az elfogadott pályázatban, illetve szerződésben szerepel. Ha a projekt tartalma a kérelem benyújtását követően megváltozik, akkor kérni kell a pályázat (a szerződés) módosítását.

Ellenőrizni kell, hogy szükséges-e közbeszerzési eljárás lefolytatása. A pályázati dokumentációt nagyon figyelmesen kell tanulmányozni - javasolta a főosztályvezető. Felhívta a figyelmet egyrészt arra, hogy a teljes dokumentáció adja a követelmények egészét (nem elég a felhívás), másrészt arra, hogy nem szabad rutinból pályázni, ügyelni kell az eltérésekre a korábbi, hasonló pályázatok feltételeihez képest.

A főosztályvezető az elmondottakon kívül még további gyakori hibákat is említett. Ezek közé tartozik, hogy a vállalkozás nem minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak; hogy a pályázó olyan költségekhez kér támogatást, amikhez nem adható; hogy a gépekhez, berendezésekhez kért gyártói megfelelőségi nyilatkozat szabálytalan; hogy az építési engedély nem fogadható el (például nem a vállalkozás nevére szól; nem a pályázatban megjelölt tevékenységre vonatkozik; lakásépítést is tartalmaz). Sűrűn előfordul az is, hogy az árajánlatok nem támasztják alá a pályázatban megadott költségeket, illetve hogy a jogi státus igazolása (cégkivonat, egyéni vállalkozói igazolvány) nem megfelelő.

Magyarné Szabó Krisztina elmondta azt is, hogy mire kell ügyelni a pénzügyi elszámolást követő időszakban. Eszerint a támogatással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a támogatási szerződésben rögzített üzembe helyezési (befejezési) időponttól számítva legalább öt évig folyamatosan fenn kell tartani és működtetni. A támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek eleget kell tenni, beleértve a folyamatos monitoring adatszolgáltatást is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződés hatálya a záró ellenőrzéssel fejeződik be.