Aki kimarad, az lemarad
Aki kimarad, az lemarad - hangzott el a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Rt. közelmúltban rendezett sajtóbeszélgetésén, utalásként arra, hogy a vállalkozások aligha lehetnek versenyképesek a kitágult piacon, ha nem ismerik a jogszabályváltozásokat, nem tesznek eleget a hazai, illetve a közösségi rendelkezéseknek. A magyar és az uniós jogban való eligazodás, a két jogrendszer megfelelő alkalmazása - különös figyelemmel az egyébként is bonyolult és "húsba vágó" adószabályokra - azonban egyáltalán nem könnyű feladat.
Az uniós irányelvek alapján hazai szabályok rendeznek számos kérdést, a közösségi rendeletek pedig immár közvetlenül érvényesülnek. Az általuk érintett területekre vonatkozó hazai passzusokat tehát hatályon kívül kell helyezni, így a vállalkozások által ismert magyar jogrendszerhalmaz - mint ahogy arra a Deloitte szakemberei felhívják a figyelmet - úgymond, lyukacsossá válik. Már nem biztos, hogy egy-egy kérdés szabályozása az eddig megszokott helyen található, sőt lehet, hogy a magyar jog által közvetített rendelkezéseken túl a megfelelő európai normát is szükséges megkeresni.
A gondokat szaporítja, hogy magyarul még nem ismerhető meg teljes egészében a közösségi joganyag. Terminológiai problémák, jogértelmezési kérdések, a fordítások minősége, félreérthetősége mind-mind nehezítik az információszerzést, a pontos eligazodást és a megkívánt magatartást, legyen az adóügy, vagy bármi más, ami a vállalatnak létkérdés.
A szakemberek azt javasolják, hogy először az adott kérdéskör magyar szabályozását szükséges áttekinteni. Amenynyiben a hazai jog megnyugtató megoldást ad, akkor azt érdemes követni. Ha a szabályozás nem felel meg az uniós követelményeknek, következhet az idevágó közösségi irányelv összevetése a magyar előírásokkal annak tisztázása végett, hogy a hazai jogalkotó jól végezte-e a dolgát. Nemleges válasz esetén a bírósági út járható. A bíró kötelessége, hogy felterjessze az ügyet az Európai Bírósághoz annak tisztázására: a hivatkozott belső jog összeegyeztethető-e a közösségi joggal. Amennyiben igen, úgy a bíróság a hazai szabályokat fog-ja alkalmazni. Ha a belső jog ellentétes az irányelvvel, ak-kor az európai jog alapján kell dönteni.
A Deloitte jogászai úgy vélik: nehéz megjósolni, hány százalékban koronázza majd siker a magyar vállalkozók ilyetén próbálkozásait. Annyi bizonyos: az Európai Bíróságig vezető út révén már sok, úgymond bebetonozottnak hitt adójogi norma bukott el nálunk nagyobb adómúlttal rendelkező országok esetén.
