Bérlakásokat építtetne a HM
Vállalkozói bérlakás-konstrukció megvalósításán dolgozik a honvédelmi tárca, mivel saját költségvetéséből nem tudja finanszírozni a hivatásos állomány lakhatási támogatását.
A tárca a nyáron tárgyal a tervről, amelynek lényege, hogy a nemzeti lakásprogramhoz igazodóan külső vállalkozókkal kíván építtetni bérlakásokat. A HM lenne a megrendelő, de a vállalkozó tulajdonában maradnának a lakások, őt terhelné az üzemeltetési és fenntartási költség is. A bérlőket viszont a minisztérium garantálná akár tíz-tizenöt-húsz éven keresztül, akik az előre megállapított bérleti idő lejárta után maradékáron vásárolhatnák meg az addig használt ingatlanokat. A minisztérium közben lakbértámogatást biztosítana az egyenruhások részére.
A probléma az elképzeléssel az, hogy az állam a vállalkozói bérlakásprogramot csak abban az esetben kívánja támogatni, ha az önkormányzati megrendelésre történik. Éppen ezért kértük a lakásügyi kormánybiztos segítségét, ismerjék el: a katonák lakásellátása állami feladat - mondta Both István, a lakásfelügyeleti osztály vezetője. A tárca azt szeretné, ha a kiválasztott vállalkozó megkapná ugyanazt a támogatást, mint adott esetben egy önkormányzat.
Mialatt a lakásbérlési-bérlakásépítési koncepció várhatóan lendületet vesz, azalatt a lakásépítési program szépen lassan leépül. Bár az idén tavasszal Veszprémben már átadtak 110 lakást, és még ez év végén Hódmezővásárhelyen is elkészül újabb 36 lakás, a korábbi terveket - részben a folyamatos átalakítások és költözések miatt - nem sikerül megvalósítani. Korábban 2000. január 1-jétől 2006. december 31-ig 3000 lakás építésével számoltak országszerte, ebből mintegy 700-800 valósul meg. Mindenesetre a további tervek szerint a bérlakásprogram nem egyszerre váltaná fel a jelenlegi megoldást, s bizonyos lakásépítési forrás a későbbiekben sem nélkülözhető. Ezzel párhuzamosan a honvédségi ingatlanok értékesítése az idén újra megindult, amiből 2004-ben még csak néhány száz milliós, de jövőre akár több milliárdos bevétel is várható. Az így befolyó öszszeget - a jelenlegi elképzelés szerint - vidéki lakások vásárlására kívánják majd fordítani, ennek a hátránya - a leginkább preferált vállalkozói bérlakás-konstrukcióval szemben -, hogy ezeket majd szintén működtetni kell, ami újabb költségeket jelent. A HM lakásproblémáit a jelenleg zajló haderő-átalakítás is nehezíti, mivel a változások a személyi állomány 80 százalékát érintik. Ebből pedig mintegy 60 százaléknak várhatóan a lakásügyét is rendezni kell.
A támogatási hierarchiában elsőbbséget élveznek a hivatásos katonák, s ezen belül is a tisztek. A hivatásos tiszthelyettesek elsősorban magánerős lakásszerzéshez kapnak támogatást (és kaphatnak majd bérlakást), míg a szerződéses tiszteknél és tiszthelyetteseknél már csak lehetőségként merül fel a juttatás, ami öt év szolgálat után alanyi joggá válhat. Mellettük támogatást kaphatnak a fontos beosztásban lévő közalkalmazottak, köztisztviselők is.
Ezzel szemben a szerződéses legénység nem jogosult lakhatási támogatásra, igaz, ennek az állománynak a tagjai térítésmentes laktanyai szálló jellegű elhelyezést kaphatnak. A bérlakásjuttatás besoroláson alapul, amit a szolgálati idő mellett a rendfokozat, a beosztás és a családi állapot befolyásol. A külföldi katonai szolgálat e tekintetben azonos besorolás alá esik a belföldivel.
A HM kétféle átmeneti megoldást kínál az igénylők lakásgondjaira. Az egyik az albérleti támogatás, míg a másik a szállón történő elhelyezés. A honvédség szállói összesen több mint 5000 férőhellyel üzemelnek, igaz a 2001-ben indult szállókorszerűsítési program a költségvetési támogatás elapadása miatt lelassult az utóbbi időben.
