Felkészültek az e-gazdaságra
Az infokommunikációs technológia (ICT) globális kilátásai ma már sokkal kedvezőbbek, mint a közelmúltban bármikor. Egyre több vállalat használja ki az IP alapú szolgáltatások előnyeit, a mobiltelefon-használat a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt rohamosan terjed, és a szélessávú technológia is mind népszerűbb. Ám a globális e-business-környezet az olcsóbb és megbízhatóbb technológiák megjelenése ellenére is nagy egyenlőtlenségeket mutat - állapította meg az Economist Intelligence Unit (EIU) e-gazdasági felkészültséget vizsgáló 2004-es jelentése. Ennek elkészítésében az IBM kutatóintézete is részt vett. Azok az országok számíthatnak az infokommunikáció terén a leggyorsabb fejlődésre, amelyek képesek összehangolni a különféle kormányzati és szakmai szervezetek fejlesztési programjait és alkalmazni a bevált nemzetközi gyakorlatot - állapítja meg a jelentés.
Az Economist Intelligence Unit 2000 óta minden évben nyilvánosságra hozza a világ 60 legnagyobb gazdaságának e-gazdasági felkészültségi rangsorát. Az egyes országok e-gazdasági felkészültsége az elektronikus üzletviteli környezet fejlettségi szintjét mutatja, vagyis azt, hogy milyen mértékben képes kiaknázni a helyi piac az internet kínálta lehetőségeket. Az idei besorolás két újdonságot tartalmaz: a jelentés a pontozási szempontok között a szélessávú technológia elterjedtségét is vizsgálja, továbbá az Európai Unió keleti bővítésére reagálva a listán már korábban is szereplő négy új tagország - Cseh-, Magyar-, Lengyelország és Szlovákia - mellett Észtországot, Lettországot, Litvániát és Szlovéniát is értékeli.
A lista élbolyába a skandináv országok kerültek, vezető helyen Dániával. Skandinávia annak köszönheti előretörését, hogy országaiban az internet példátlan mértékben átalakította az üzleti tranzakciókat, a lakosság készségesen beépítette mindennapjaiba az internetes technológiát, és a kormányok is aktív támogatást nyújtottak a fejlesztésekhez. A skandináv térség maga mögé utasította az elektronikus gazdaság korábbi éllovasait - köztük az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Kanadát. A 2001-es besorolás első négy helyezettje sorrendben: USA, Ausztrália, Egyesült Királyság és Kanada volt. Az idei második helyet Nagy-Britannia szerezte meg.
Ázsiában is komoly előretörés figyelhető meg. Az idei rangsorban hetedik helyezett Szingapúr öt helyet ugrott előre a tavalyi eredményhez képest. Szomszédaihoz - a kilencedik helyezett Hongkonghoz és a tizennegyedik Dél-Koreához - hasonlóan Szingapúr is élenjár a szélessávú technológia bevezetésében, és hatékonyan kamatoztatja a kormányzat és az infokommunikációs ágazat szoros együttműködéséből eredő előnyöket.
A koordináció és a verseny kifizetődik. Azoknak az országoknak a példája, ahol a kormány összehangolja programjait az ágazati szervezetek, az infokommunikációs szolgáltató- és gyártó cégek, az önkormányzatok és más országok fejlesztési tevékenységével, jól szemlélteti, hogy a tapasztalatok megosztása és a közös célok megvalósítása a legolcsóbb és leggyorsabb módszer az e-gazdasági felkészültség erősítésére. A koordinációban rejlő lehetőségekre talán az Európai Unió a legjobb illusztráció. A versenyképességüket töretlenül őrző ázsiai "kistigriseknél" szintén elfogadott gyakorlat a szomszédos országokban bevált gyakorlat folyamatos figyelése és másolása.
Lendületes növekedés előtt és jelenleg az erős középmezőnyben állnak az EU új tagjai. Észtországban az internetezők többsége és minden állami iskola szélessávú hozzáférést használ. (VG)
