Gripen-ügyletek: eltérő feltételek

Alig két héttel ezelőtt Csehország védelmi minisztere is megállapodást írt alá a Gripen International (GI) vállalattal arról, hogy a cseh légierőt a cég által gyártott vadászrepülőgépekkel modernizálják. Csehország Magyarországot követően a második NATO-tagállam, amely a Gripenek mellett döntött, ráadásul a két ügylet több ponton is hasonlít egymásra. A két, nagyságát és gazdasági erejét tekintve is hasonló méretű ország egyrészt egyaránt 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz, s a két állam gyakorlatilag egy időben szembesült az orosz haditechnikán alapuló légiereje modernizálásának kényszerével is. Magyarországon 2001 decemberében széles körben meglepetést okozott, hogy az akkori kormány a Gripeneket választotta. Ezt követően ugyancsak a viták kereszttüzébe került, hogy a jelenlegi kabinet módosította a megállapodást annak érdekében, hogy a svéd-brit harci repülők korszerűbb változatai érkezzenek Magyarországra, ám fordulatos előkészületek után sor került a prágai aláírásra is június 14-én. A magyar és a cseh légierő részére is 14-14 Gripent rendeltek, ám egyik esetben sem vásárlásról van szó. Csehország egy bérleti, Magyarország pedig egy lízingszerződést írt alá, s a kontraktusokat mindkét esetben ellentételezési megállapodással egészítették ki.

A hasonlóságok azonban itt véget érnek, a részletekben ugyanis komoly eltérés van a két ügylet között. Magyarország tizennégy év alatt összesen 210 milliárd forintot fizet a tizennégy harci repülőért, ezzel szemben a cseh kormánynak, hosszas egyezkedést követően, sikerült 740 millió dollárra (mintegy 159 milliárd forintra) lealkudnia a bérleti díjat a GI-nél, amelynek tárgyalási pozícióját az is ronthatta, hogy tavaly év végén Lengyelország az F-16-os vadászgépek mellett döntött. Ráadásul a csehek már 2005-ben megkapják a vadászgépeket, míg Magyarországra csak 2006-ban érkeznek meg az első Gripenek.

Ugyanakkor az eltérő ár eltérő tartalmat rejt. A cseh kormány alapvetően ideiglenes, míg a magyar kormány 30-35 évre szóló megoldást keresett légiereje korszerűsítésére. Ennek megfelelően a cseh légierő 2005-től tíz éven keresztül használhatja a svéd-brit vadászgépeket, amelyek utána a svéd légierőhöz kerülnek viszsza. A felek megállapodása értelmében Prága a bérlet lejártát követően kedvező feltételeket kap egy esetleges vásárlásra, ám szakértők szerint nem biztos, hogy a cseh kormány ezt a megoldást fogja választani. Továbbra is napirenden van ugyanis az a terv, miszerint Prága 2008-ban újabb tendert hirdet azzal a céllal, hogy hosszú távú megoldást találjon a cseh légierő modernizálására. Ezzel szemben a budapesti megállapodás rögzíti, hogy a 2016-ban esedékessé váló utolsó törlesztőrészlet kifizetését követően a Magyarországon szolgáló Gripenek és a teljes földi kiszolgáló rendszer automatikusan a Magyar Honvédség tulajdonába kerülnek, amelyeket ezt követően még további két évtizedig tartanának hadrendben.

A magyar és a cseh haderő számára egyaránt a Gripen legújabb, C és D változatait szállítják le, amelyek ugyanazokkal a technikai paraméterekkel rendelkeznek. Különbség, hogy a csehek teljes egészében új vadászgépeket kapnak, míg a magyar gépeknél a szárnyakat a svéd légierőben néhány évig szolgálatot teljesítő régebbi Gripenekről szerelik át az újonnan legyártandó törzsekre. Ezzel szemben egyes fegyverzetek elhelyezéséhez szükséges kiegészítő elemeket és szoftvereket, valamint a Link 16 elnevezésű NATO adatátviteli rendszert csak a magyar gépekre szerelik fel, amelyek szélesebb körű műveleti együttműködést tesznek lehetővé a többi szövetséges állam vadászgépeivel.

Lényeges különbségek vannak az ellentételezési megállapodásokban is. A GI Magyarországon a teljes ár 110, míg Csehországban 130 százalékának megfelelő offsetprogramot hajt végre, s ezen belül különbözik a teljesítés módja is. A magyar megállapodásban a legfontosabb kitétel, hogy az ellentételezési összegből legalább 32 százalékot különféle befektetéseknek kell kitennie, míg a fennmaradó hányadot magyar exportnövekmény, vagy beszállítások formájában kell teljesíteni. Ezzel szemben a prágai megállapodás konkrét projektek megvalósítását helyezi a középpontba. Ezen belül az offset legalább 20 százalékát a cseh repülőgép- vagy védelmi iparban kell teljesíteni. Igaz, a hadiiparát Magyarországnál nagyobb sikerrel fenntartó Csehországban a gazdasági feltételek is kedvezőbbek ahhoz, hogy a helyi vállalkozások bekapcsolódhassanak a vadászgépek egyes részegységeinek gyártásába. (NIG)