It-hátrányban a jogalkotás
A bíró egy-egy jogvita kapcsán sokszor előbb találkozik a gyors technikai fejlődésből eredő problémákkal, mint a jogalkotó, ekként a konfliktusokat a hatályos jogi normák alapján kell megoldania, ami többnyire komoly próbatétel - nyilatkozta dr. Szelényiné dr. Roszik Erzsébet, a Pest Megyei Bíróság elnöke, aki a közelmúltban egy tanácskozáson tartott előadást a korszerű informatikai eljárásoknak a civiljogban játszott szerepéről. Utalt arra: az internet viharos gyorsaságú elterjedésével semmiféle szabályozás nem tudott lépést tartani. Az idevágó jogi megoldások szinte fényévnyire elmaradnak a technikai fejlődés kínálta lehetőségek mögött.
Ma mintegy 700-800 ezer ember internetezik, és hárommillióra tehető a magyar weboldalak száma. Rengeteg az ezzel összefüggő, jogilag tisztázatlan kérdés, így különösen az, hogy vajon ki felel az interneten elhelyezett információért. A weboldal tulajdonosa, vagy az a szolgáltató, akinek kiszolgáló gépén az adott honlap található? Bár az utóbbi könnyen felelősségre vonható, ám a világháló sajátossága, hogy gyakorlatilag a világ bármely pontjáról fel lehet helyezni - akár álnéven, akár mások nevében is - bármit az adott szerverre. Ez idő tájt szakmai vita tárgya, kötelezhető-e minden szolgáltató arra, hogy valamennyi weboldal tulajdonosát nyilvántartásba vegye - fejtette ki a bírónő. Míg a nyilvántartásba vétel egyfajta garanciát jelentene, sokak szerint azzal pont az internet lényege, a gyorsaság, a sokszínűség, a bárki általi elérhetőség, feltehetőség szűnne meg.
Az utóbbi évek egyik legfontosabb informatikai jogalkotási lépése az elektronikus aláírásról szóló törvények megszületése volt Európa-szerte. A közösségi irányelv figyelembevételével készült, 2001-ben elfogadott magyar törvény mérföldkő a hazai jogalkotásban. Mindazonáltal megannyi kétkedés is fogadta, mindenekelőtt biztonságosságát kérdőjelezik meg ma is. A bírónő szerint alaptalanul. Büntetőbírói tapasztalatai révén úgy vélekedik: a hagyományos aláírások legtöbbje meglehetősen könnyen hamisítható. Az elektronikus szignó viszont - lévén nem egyéb, mint rejtjelezés - csak nehezen hamisítható, és egyúttal letagadhatatlan is.
Az elektronikus aláírásról szóló törvény távlatokat nyit a hatósági, bírósági e-ügyintézésre, amikor utal arra, hogy az ügyfél elektronikus formában is elküldheti beadványát valamely hivatalhoz vagy igazságszolgáltató fórumhoz. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyetértett az igazságügyi tárcával abban, hogy a bíróságokon először a cégbíróságok alkalmazzák az elektronikus ügyintézést. Erre pedig - a módosított cégtörvénynek megfelelően - már 2005. január elsejétől mód nyílik. A finn bíróságokra ma a beadványok több mint 60 százaléka elektronikus úton érkezik - mondta a bírónő. Megalapozott remény van arra, hogy mi is eljutunk majd hasonló szintre. Előbb-utóbb mindennapossá válik, hogy a bíró - számítógép segítségével - tárgyalás közben hozzáfér a különböző nyilvántartásokhoz. Talán nincs messze az az idő, amikor megvalósul az iratok digitalizálása, és nem kényszerülnek a bíróságok 25-50 évig vagy még tovább őrizni az aktákat. Egy bizonyosnak látszik: bármennyire is fejlődik a technika, a bírák továbbra is tárgyalásokon hozzák majd meg és hirdetik ki ítéleteiket.
