Költségkímélő terápia

Az allergiás rhinitises (szénanátha) betegségek incidenciája és prevalenciája folyamatosan növekszik. A betegek egészségügyi ellátása növekvő gazdasági terhet jelent a társadalomnak. Ezért fontos megvizsgálni, hogy milyen a betegség kezelését szolgáló másodlagos prevenció (például gyógyszerek) költséghatékonysága.

Magyarországon egy 2002-ben készült költséghatékonysági tanulmány célja az allergiás rhinitis antihisztaminokkal való kezelési alternatívák költséghatékonyságának vizsgálata volt. A hatékonyság kiszámolásához egy prevalencia alapú költséghatékonysági modell készült. A modell kimenetét az egy rhinitises beteg kezeléséhez társult átlagos költségek képezték.

Mivel az átlagos költséghatékonyság segítségével nem tudjuk értékelni, hogy mennyiben érdemes a drágább, de hatásosabb technológia bevezetését támogatni, ezért az inkrementális (a referenciakészítményhez viszonyított) költséghatékonyságot érdemes számolni. Mindkét inkrementális költséghatékonyság tekintetében a vizsgált új generációs antihisztaminok közül a desloratadin költséghatékonysága bizonyult a legkedvezőbbnek a referenciakészítményhez képest.

A tanulmányban azt is vizsgálták, hogy az egyes kezelési alternatívák esetében milyen mértékű megtakarítások várhatók a kedvezőbb hatásosság miatt elkerült rhinitises események és rhinitissel összefüggő betegségek elkerülése következtében. A becslés azt mutatja, hogy a desloratadin az összes többi kezelési alternatívánál jóval kedvezőbb megtakarításokat eredményez. Amennyiben az összes allergiás rhinitises beteget 2002-ben desloratadinnal kezelték volna, az összes megtakarítás értéke meghaladta volna a két és fél milliárd forintot.