Marad az ötszázalékos áfa
A Pénzügyminisztérium legújabb állásfoglalása szerint maradhat a május 1-je előtti áfafizetési kötelezettség, mivel a nyomdák többnyire saját papírt használnak a könyvek nyomtatásához, a kiadók pedig ezeket a késztermékeket vásárolják meg. Tehát ez termékértékesítésnek minősül, nem szolgáltatásnak. A legutóbbi hetekben a könyvkiadókat és a nyomdákat is hideg zuhanyként érte, hogy az áfatörvény május 1-jei hatállyal a nyomdákat a termékértékesítők közül a szolgáltatók közé sorolta, így könyvek esetében 5-ről 25 százalékra nőtt az áfa (VG, 2004. május 14.). Ez azt jelentette volna, hogy a kiadóknak kellett volna a visszaigénylésig megelőlegezniük az áfa összegét, amire a többségükben krónikus tőkehiánnyal küszködő könyves műhelyek nem lettek volna képesek. Ezek után ígérte meg Draskovics Tibor pénzügyminiszter, hogy megvizsgálják, van-e példa az EU-ban a kedvezményes könyves áfára, s ha igen, akkor a PM a kedvezőbb megoldást alkalmazza.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója lapunknak elmondta: levelet írt az összes EU-tagállam hasonló szervezetének. Egy nap alatt már 16-an válaszoltak, s kiderült: a 16-ból 6 országban van kedvező áfa, Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Cseh-, Olasz- és Spanyolországban. Ezek után döntött Draskovics Tibor arról, hogy maradhat a május 1-je előtti áfafizetési kötelezettség.
Még csak tavalyi eredmény, amit az MKKE hosszú évek küzdelme után ért el: a kulturális tárca csökkentette a könyvek áfáját az uniós átlagnak számító 5 százalékra. Ennek is köszönhető, hogy a mostani, 75. Ünnepi Könyvhétre megjelent több száz újdonság átlagára csak körülbelül 4 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. A legutóbbi esztendőkben ez az emelkedés 10 százalék körül mozgott. Igaz, a PM vihart kavart állásfoglalása nem érintette volna a fogyasztói árakat, tehát a kiadók a fogyasztói árnál a tavaly elért 5 százalékos áfával számolnak. De a nyomdáknak fizetendő 25 százalékos adót a többség aligha lett volna képes kifizetni, hiszen éppen az egyik legégetőbb gond, hogy az értékes kiadványok olykor több év alatt fogynak el.
A 75. Ünnepi Könyvhétre 363 újdonság látott napvilágot, legalábbis ennyi szerepel a hivatalos listán (valójában ennél jóval több kiadvány jelenik meg ilyenkorra). A tegnap megnyitott, 7-éig tartó rendezvénysorozat központi helyszíne ezúttal a Bazilika előtti Szent István tér. Igaz, már az első alkalommal, 1929-ben is a Vörösmarty téren tartották a Supka Géza által kitalált könyvünnepet, amelyet azóta egyetlen év, az 1957-es kivételével minden esztendőben megrendeztek. Tavaly aztán nagy vitát váltott ki, hogy több kiadó nem kaphatott standot a Vörösmarty téren, ahol 108 sátor fért el. Az új központi helyszínen 124 pavilont állítottak fel, ezekben 191 cég, köztük mintegy 30 határainkon túli árulhatja kiadványait.
A Vörösmarty tér se marad könyves ünnep nélkül, hiszen itt rendezik meg mától 6-áig a gyerekkönyvnapokat. De más fővárosi helyszíneken, például a Ráday utcában és Óbudán, a Fő téren, valamint több mint 50 vidéki városban is állnak könyvheti sátrak, lesznek dedikálások, s új helyszín például a Móricz Zsigmond körtér 20 pavilonnal.
