Páneurópai konferencia a gyermekekről

E hónap 23-25. között Budapesten rendezik meg a negyedik páneurópai környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri konferenciát. A konferencia témája és címe Gyermekeink jövője lesz. Tervek szerint gyermekközpontú európai környezet-egészségügyi akciótervet fogadnak el a miniszterek, amelyben összegzik a legfontosabb teendőket.

A konferencián a környezeti problémákra különösen érzékeny gyermekek egészségének megőrzése érdekében megvalósítandó teendőkről tárgyalnak.

A gyermekek nem kis felnőttek, növekedésükkel, fejlődésükkel összefüggő fokozott érzékenységük miatt védtelenebbek a környezeti veszélyekkel szemben. A levegőben előforduló szennyező anyagok - beleértve a cigarettafüstöt, a megnövekedett közúti forgalom következtében fellépő levegőszennyezettséget -, továbbá a vizek és az élelmiszerek szenynyezettsége veszélyeztethetik a gyermekek egészségét. A környezetünkben előforduló több tíz ezer vegyi anyag mindmegannyi kóroki tényezőként jelenik meg.

A városban élő emberek aránya az elmúlt 200 évben 5 százalékról 50 százalékra nőtt. Az egészségtelen városi környezet különösen káros hatással lehet a városlakó gyermekekre.

Európában a gyermekek körében előforduló haláleseteket elemezve megállapítható, hogy tízből 3-4 esetben a halál oka a háztartásban, utakon, iskolákban vagy játék közben elszenvedett sérülésből adódik.

A gyermekek sérülékenyebbek a felnőtteknél, mert egészségükre nagyobb hatással van a szennyezett és károsodott fizikai környezet, mint az egészséges felnőttekére. Testtömegegységre számolva a gyermekek többet esznek és isznak, lélegeznek. Ebből kifolyólag a szennyező anyagoknak nagyobb mértékben vannak kitéve. A veszélyes környezeti tényezőkre fejlődésük korai szakaszában érzékenyebben reagálhatnak. Nincsenek tudatában, és csak felületes ismereteik lehetnek a környezeti veszélyek egészségi kockázatairól.

Természetesen minden gyermek veszélyeztetett, de nem egyenlő mértékben, mert érintettségük szociális helyzetüktől is függ. Az egyenlőtlenség adódhat az anyagi helyzet, az otthoni körülmények különbözőségéből, a közvetlen (mikro-) környezetük eltérő szennyezettségéből, illetve függ attól, milyen oktatásban, megelőzésben és gondozásban részesülnek.

A gyermekek fejlődésük minden szakaszában - a fogantatástól a kamaszkorig - ki vannak téve kockázatoknak. Az embrionális szövetek különösen érzékenyek a mérgező anyagokra, mert az intenzív növekedés nagyobb lehetőségeket biztosít az idegen anyagoknak rendellenességek előidézésére. Például ha az idegsejtek közötti kapcsolatok nem alakulnak ki, az visszafordíthatatlan és tartós károsodáshoz vezethet.

0-3 éves korban a szervek és szövetek, beleértve az idegrendszert, a légzőszervet, a vérsejteket és a kültakarót, gyors fejlődésen mennek keresztül, és sokkal érzékenyebben reagálnak a veszélyes anyagokra. A gyermekekre különösen jellemző a kezek szájbavétele, és kis termetüknél fogva fokozottabban vannak kitéve a talajban, porban, padlóborításban és a levegő alsó rétegeiben előforduló toxikus, káros hatásoknak.

Iskoláskorban, ahogy a gyermekek felfedezik az új környezetüket, úgy kerülnek kapcsolatba újabb és újabb szennyező anyagokkal az iskola épületében, a napköziben és a játszótereken. A közlekedéssel kapcsolatos veszélyek (a levegőszenynyezés, zaj és a közlekedési balesetek) fokozott kockázatot jelentenek a gyermekekre.

A pubertás ideje alatt a differenciálódó szövetek érzékenyebbek a környezeti behatásokra, mert a különböző szervek, a csontok és az izmok növekedése és a reproduktív szervek fejlődése felgyorsul.

A gyermekek azokon a helyeken, ahol élnek, tanulnak, játszanak, születésüktől kezdve kamaszkorukig, különböző veszélyforrásoknak vannak kitéve.

A nem megfelelő mikrokörnyezeti helyzetek között első helyen kell megemlíteni a rossz szellőzés és fűtési rendszert, valamint a cigarettafüst miatt kialakuló beltéri légszennyezettséget. Rossz minőségű építőanyagok, bútorok, háztartási vegyi és barkácsanyagok, valamint a játszóterek építési anyagainak kémiai és biológiai szennyezettsége jelenthet kockázatot számukra. A gyermekek is ki vannak téve ultraibolya és elektromágneses sugárzásnak, zajnak.

A gyermekeket fejlődésük különböző szakaszaiban érő káros környezeti hatások súlyos következményekkel járhatnak, amelyek alacsony születési súly, születési rendellenességek, idegrendszeri vagy viselkedésbeli zavarok formájában jelentkeznek. A káros környezeti hatások fejlődési rendellenességekhez, kognitív, érzékszervi és beszédbeli zavarokhoz vezethetnek, továbbá krónikus légzőszervi betegségek (asztma, bronchitis) alakulhatnak ki. Sőt a környezeti ártalmak a gyermekkori rák vagy a gyermekkori expozíció következményeként a felnőttkori rák előfordulási gyakoriságát növelheti.

Javulást úgy lehet elérni, hogy a gyermekek egészségének védelmét kiemelt fontosságú feladatként kezeljük. Annak érdekében, hogy minden gyermek számára biztonságos és egészséget támogató környezetet teremthessünk, erősíteni kell képességünket, hogy felismerjük a gyermekek környezeti veszélyekre való érzékenységét fejlődésük minden szakaszában, a legkülönbözőbb szociális-gazdasági helyzetben. Fontos, hogy a környezet-egészségügyi felügyeleti tevékenység során óvjuk az érvényben lévő szabályozás megfelelő betartását. Segítséget jelent az országos és helyi szintű gyermekközpontú, megelőzést célzó környezet-egészségügyi programok elindítása. Támogatni kell a szülőket, pedagógusokat a gyermekeik egészségének védelmét szolgáló környezet kialakításában. Esélyt kell adni a gyermekeknek, hogy felemelhessék hangjukat az egészségüket és a jövőjüket érintő kérdések megválaszolása során.

A fentiekben vázolt célok elérése érdekében a páneurópai környezet- és egészségügyi miniszteri konferencia ajánlásainak figyelembevételével a hazai tapasztalatok alapján a környezet-egészségügyi tevékenységet abba az irányba kell erősíteni, hogy jobban megértsük a gyermekeket fenyegető környezeti veszélyeket (lakókörnyezet, közlekedés, gyerekkori balesetek, városok/játszóterek/ szennyezett talaja). Szorgalmazzuk a gyermekspecifikus ivóvíz- és fürdővíz-minőségi, élelmiszer-minőségi és táplálkozási követelmények érvényesítését, a beltéri levegőminőségi higiénés követelmények kidolgozását. Folytatni kell a felmérést a bizonyítékokon alapuló betegségteherről új biomarkerek alkalmazásával.

Támogatandók a gyermekbarát, egészséges környezet kialakítását a lakóbeltéri levegőminőség, város- és vidékfejlesztés környezet-egészségügyi követelményeinek kidolgozása révén, egészség- és környezettudatos oktatással, neveléssel, egészségfejlesztéssel és nem utolsósorban a gyermekek sajátosságait figyelembe vevő környezet-egészségügyi kutatások ösztönzésével.