Szervhiány miatt van vesevárólista

Alig több mint száz éve, hogy a vércsoportokat felfedezték, és lehetővé vált a transzplantációk legrégibb, de immunológiai szempontból nem kevésbé bonyolult formája, a vérátömlesztés - hangzott el egy közelmúltban tartott konferencián. Azonban nemcsak a vért, vagy magát a vérképző rendszert (csontvelőt), de az egyes szerveket is lehet az egyik egyénből a másikba átvinni. Míg azonban vért, csontvelőt élő donorból lehet nyerni, szerveket elsősorban csak halottakból, bár vese esetén gyakran, más szervek esetén ritkábban, élő donorból származó szervek átültetésére is sor kerül.

A legrégebben, az ötvenes évek második felétől évről évre nagyobb számban végeznek a fejlett világ legtöbb országában és kórházában veseátültetést. Az elvégzett veseátültetések számának korlátot egyedül a transzplantálható szervek száma szab. A várólistákon előjegyzett betegek száma az egyes országokban három-négyszeresen felülmúlja az egy év alatt átültethető vesék számát.

Magyarországon a szervezett vesetranszplantáció 1973-ban indult - tudtuk meg Borsi Józseftől, a Hungarotransplant igazgatójától. Az 1997-es egészségügyi törvény megjelenése után azonban jelentős visszaesés volt a donorjelentésben. A potenciális donor hozzátartozóinak kötelező érvényű bevonását előíró rendelet módosítása és az országos transzplantációs nyilvántartás 1999-ben történt létrehozása megállította e folyamatot. Az európai mércével is kimagasló donornövekedéshez a Hungarotransplant kht. megalakulása segített. Jelenleg a vesevárólistán 1000 beteg van és évi 300 körüli, halottból származó vesét ültet át a négy egyetemi sebészeti klinika, amelyek ennek a beavatkozásnak az elvégzésére hatósági engedéllyel rendelkeznek.

A májátültetések száma a donorszám visszaesése ellenére is nőtt, azonban némi megtorpanás tapasztalható 2001-től. A szívátültetést végző csapat az emelkedő donorszám ellenére 2002-ben az előző évi műtéti számot végezte el, tavaly viszont jelentős növekedésre került sor.

A pécsi transzplantációs klinikán 1998-ban indították az együttes vese- és hasnyálmirigy-átültetési programot, rövid idő után erre a budapesti intézményben is lehetőség nyílt.

Tüdőátültetésre hazánkban továbbra sincs mód, Magyarország lakosságához mérten évi 20-30 ilyen beavatkozásra lenne szükség. A tüdőtranszplantációkat a bécsi egyetemi klinikán végezteti el az OEP. A klinika az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézettel van kapcsolatban. A közös munka eredményeként Bécsben 2002-ben 20, tavaly 24 recipiens kapott magyarországi tüdőt, közülük öten, illetve heten magyar betegek.

Az Országos Koordinátori Központ megszervezésével lehetővé vált az ország donorjelentéseinek centralizálása. Az elmúlt két évben 69 különböző kórházból érkezett értesítés a potenciális donorról a központba.

A legtöbb fejlett országban az átültethető szervek véges száma jelent transzplantációs korlátot, ezért hozták létre a Donor Action Programot. Amerikai és európai szakemberek dolgozták ki azt a módszert, amellyel egy adott kórházról megállapítható, hogy egy évben átlagosan hány esetben tudna életmentő szerveket adó donort jelenteni. A program rávilágít arra is, hol és miért maradnak el a donorjelentések. Előfordulhat, hogy az adott intézményben dolgozók ismerete nem megfelelő. Borsi József elmondta, hogy hazánk 1997 óta alkalmazza a Donor Action Programot. Jelenleg 28 hazai kórház intenzív osztályán van a programmal kapcsolatot tartó donációs felelős.