Születtek jó döntések - bőven van még tennivaló

Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke: "Az agrárium olyan hátrányból vágott neki két évvel ezelőtt az uniós felkészülésnek, hogy csaknem reménytelennek tűnt a helyzete. Ezért nagy teljesítmény, hogy a kormány az ágazatot alkalmassá tette a csatlakozásra. Ám a belépéshez szükséges agrárintézmények nagy része még nem épült ki teljesen, így a lehetőségeket csak további megfeszített munkával használhatjuk ki. A kormány ma a legnagyobb lemaradást a vidék felzárkóztatásában könyvelheti el: rengeteg a feladat, mivel a kistelepülések zöme önerőből nem tud javítani helyzetén. Eddig hiányoztak a közmegegyezésen alapuló hosszú távú agrárprogramok, és be kell látni, hogy az EU-csatlakozás új koordinációt követel meg a kormány és a civil szervezetek között. Jelentős eredmény viszont, hogy az idén összeült a nemzeti agrárkerekasztal, amelyen a közelmúltban sikerült elfogadni egy szakmai koncepciót. Ennek megvalósítása lesz a következő időszak egyik legfontosabb feladata. Külön ki kell emelni az elmúlt két év természeti csapásait, amelyek alapvetően befolyásolták az agrárgazdaság teljesítményét. Ezért - miként az új agrárstratégia is javasolja - sürgősen létre kell hozni egy katasztrófaalapot."



Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója: "Nehéz egyértelmű választ adni arra a kérdésre, milyen teljesítményt nyújtott a kormány. Mindenképpen örvendetes, hogy ez a kabinet jobban figyel a gazdasági szereplők véleményére. Úgy gondoljuk, ennek is köszönhető a beruházások, az ipari termelés, az export élénkülése, az autópálya-beruházások megindulása, illetve az oktatás területén tett lépések végrehajtása is. Kedvező megítélés alá esik, hogy a kabinet érzékelhetően javítani kíván a kormányzati munka hatékonyságán. Negatívumként értékelem viszont, hogy a várt gazdaságpolitikai fordulat - politikai nyomás miatt - nem következett be. Mára elkerülhetetlenné vált a bér- és adóterhek csökkentése annak érdekében, hogy a vállalkozások és egyben az ország versenyképessége növekedjék. Enélkül ugyanis nem állandósulhat az az évi három-négy százalékos tartós gazdasági növekedés, amely elengedhetetlen, hogy Magyarország mielőbb felzárkózzon az EU-hoz."



Fekete István, a Joint Venture Szövetség felügyelőbizottságának elnöke: "A kiindulópontom az a dokumentum, amelyet szövetségünk a 2002-es választásokat követően fogalmazott meg. Ebben sorra vettük, tagvállalataink mit várnak a kormánytól. Az egyik pont az volt, hogy a beruházások kapcsán ne az olcsó bérmunka, hanem a magasabb hozzáadott érték kerüljön előtérbe. A második évben ez többé-kevésbé teljesülni látszott. Kiegyensúlyozott kapcsolatokat vártunk a szomszédos országokkal: ezen a területen is jó a kormány teljesítménye. Felvetettük, hogy csökkenjen a központi elvonás és újraelosztás mértéke. Itt csak a törekvések látszanak világosan, miközben bőven akad tennivaló. Hasonló a helyzet az üzleti szektor adó- és közterheinek mérséklésénél: a célok világosak, eredmények később jöhetnek. Az országban jelen lévő tőke közérzetének javítását is előre soroltuk: a koncepció megfelelő, egyablakos rendszer lesz, de még nem működik átfogóan. Csökkenteni kellett volna a kockázatokat és a bizonytalanságot, ám ez - főként az első évben - kevéssé sikerült. Sokszor léptek fel zavarok, amelyek a befektetői hajlandóság gátjaivá váltak. A hatékonyság fejlesztését is szorgalmaztuk, ám az életszínvonal-javító intézkedések ennek ellenében hatottak. A helyi iparűzési adó megszüntetéséről is szót ejtettünk; itt egy szerény lépés történt, amelyet tovább kellene vinni. A szakképzés tárgyában is látni a törekvéseket - várjuk az eredményeket. Végezetül, a JVSZ kiemelten fontosnak tartja a közszolgáltatások reformját, amelyben a közreműködésünkkel ugyancsak megkezdődött a munka."



Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank Rt. vezérigazgatója: "Úgy vélem, a 2002-es és a 2003-as esztendő nem íródhat be aranybetűkkel a magyar gazdaságtörténetbe. Erre részben magyarázatot ad, hogy a külső környezet és a belpolitikai helyzet sem kedvezett a konzisztens gazdaságpolitikának. Az említett két év alatt a kormány, a pénzügyi tárca és a jegybank is követett el hibákat. A tavalyi és az azt megelőző év a bankszektor szempontjából ennek ellenére sikeres, hiszen a lakossági fogyasztás ösztönzésének köszönhetően dinamikusan nőtt az érdeklődés a lakossági hiteltermékek - lakáshitelek, fogyasztási kölcsönök, gépjárműhitelek - iránt, amelyből a piaci szereplők a kínálkozó lehetőségeket kihasználva jó hasznot produkáltak. A volatilissá vált piac kínálta lehetőségeket szintén jól kihasználták a hazai bankok, és jelentős mértékű haszonra tettek szert. A lakástámogatási rendszer szigorítása, a lehetőségek szűkülése természetesen nem érintette kellemesen a piaci szereplőket: ez és a forintkamatok magas szintje az utóbbi hónapokban arra ösztönözte a bankokat, hogy a deviza alapú hitelek felé mozduljanak. Úgy vélem, ez természetes reakció, amire bőven találni példát külföldön, többek között Ausztriában is."



Gyuris Dániel, az FHB Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgatója: "A múlt évben tapasztalható tőkepiaci kamatingadozások nem hatottak kedvezően a jelzálogbankok működésére sem, hiszen a kiszámítható piaci viszonyok meghatározóak e szereplők szempontjából. Pozitívum, hogy a történtek ellenére az ország minősítése nem változott rossz irányban. A lakástámogatási rendszer módosításai érzékenyen érintették az egész bankszektort, főleg az igényelhető hitelösszeg mérséklése szűkítette a piacot. Hozzá kell tennem azonban, hogy a támogatási feltételek többszöri átalakítása minden országban természetes jelenségnek számít. Más kérdés, hogy a túl gyakori változtatásoknak nincs jó hatásuk. A bankok kívülről nem tudják pontosan megítélni azt sem, hogy a korábban még fokozatosan bővülő lehetőségek mekkora terhet róttak a költségvetésre. A hitelintézetek természetesen lélekben felkészültek arra, hogy a kormányzat szigorítani kényszerül a lakástámogatási rendszer feltételeit. A korrekciót viszont korábbra várták, és kisebb mértékű változtatásokra számítottak. Azt, hogy a kormány a végrehajtott módosításokkal kiszűrte a lehetséges visszaélések nagy részét, köztük a családon belüli tranzakciók lehetőségét, nagyon kedvező fejleménynek tartom. A használt lakásoknál bevezetett ötmillió forintos limit viszont irreális mértékben felhajtja a kis lakások árát, ami előbb-utóbb torzulásokat okozhat a piacon."



Jancsó Péter, a Graboplast Rt. elnök-vezérigazgatója, a Rába Rt. elnöke: "A kormányváltáskori rendkívül erős forint egy olyan cég számára, mint a Graboplast Rt. - ahol az export aránya 80 százalék fölötti -, igen kedvezőtlen volt. A 238 forintos euró a magyar gazdaságot és a magyar tulajdonú vállalkozások jelentős részét tönkretehette volna. Ezért abban az időben több hazai nagyvállalat vezetőjével együtt tájékoztattuk a kormányfőt és a pénzügyminisztert, elmondtuk nekik a gondokat. Emlékezetes, ezután előbb nagy kilengésekkel gyengülni kezdett a forint, majd a nemzeti valuta megvédése érdekében extrémen magas alapkamatot alakított ki a nemzeti bank. Reményeim szerint az idei év végéig csökken az alapkamat, mivel az továbbra is komoly gondokat okoz. A mára kialakult 252-255 forint körüli euró a magyar vállalatok többsége számára lehetővé teszi a megélhetést. Az általam vezetett cégnél azt látom, ezen az árfolyamon a társaság tud működni. Egy exportvezérelt cég számára a legfontosabbak a kormánynak a forintárfolyam alakításában tett lépései. Emellett az elmúlt két évben a nagyobb magyar vállalatok számára megnyíltak olyan pályázati lehetőségek, amelyeket a korábbi kormányzati ciklusban kevésbé tudtunk igénybe venni. A közelmúltban adtunk át egy olyan nagyberuházást, amelyhez 100 millió forint Smart-támogatást nyertünk el. Összességében jónak ítélem a kormány elmúlt két évét. A magyar gazdaság érzékelhetően erősödik. A mi esetünkben például a rendelésállomány-alakulás 10-15 százalékkal haladja meg az elmúlt évit."



Kóka János, az Elender Rt. vezérigazgatója, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elnöke: "Az információs társadalom építésének kormányzati dinamikája ebben a ciklusban felülmúlta az elődökéit. Az ágazat önálló minisztériumot kapott, gyors sikereket ért el a szélessávú internet- és a háztartási PC-elterjedtség fejlesztési programja, új jogszabályok alakítják a távközlési piacot, és a korábban csak iskolákat kiszolgáló Sulinet program is közhálóvá bővül. A kormányzat nagy kapacitású, biztonságos hálózattal rendelkezik, jelentős tartalékokkal a jövő alkalmazásainak hálózati kiszolgálására. A hírközlési és informatikai piac évente 10 százalékkal nő, ez a bruttó nemzeti össztermék növekedési rátájának közel háromszorosa. Az it-piac gyors felfutását követő még gyorsabb, világméretű összeomlást Magyarországon a legtöbb vállalkozás túlélte, ma nemzetközileg is sikeres magyar cégekre és emblematikus vezetőikre lehetünk méltán büszkék. Az EU-csatlakozás a hazai informatikai és távközlési cégek számára a tagországok további 630 milliárd eurós piacát nyitotta meg, ügyfeleik számára pedig sok tíz milliárd forintnyi pályázható uniós támogatást tett elérhetővé. Sajnos úgy tűnik, ezek a sikerek sem voltak képesek Magyarországot a tudás alapú gazdaságok élmezőnyébe juttatni. A hagyományosan versenyképes országok további előnyre tettek szert, de olyanok is elhúztak mellettünk, akiket korábban jócskán megelőztünk. Náluk talán nem ezt az ágazatot sújtották elsők között a kormányzati megszorítások. A modernizáció ott elsősorban informatikai fejlesztést jelentett. A hátrányunk azonban ezen a stratégiai területen - szemben más ágazatok súlyos, évtizedes elmaradásával a társadalom és a gazdaság más területein - mindössze néhány éves. Akár vissza is fordítható. Talán két éven belül is."



Lepsényi István, a Menedzserszövetség elnöke: "Sok szempontból többet vártam. Profibb gazdaságpolitikára számítottam, és arra, hogy valóban technokrata kormánya lesz az országnak, amely technokrata teljesítményt nyújt. Mégis kedvező, hogy megindult a gazdaság fejlődése, amit minden fontosabb mutató alátámaszt. Megélénkült a kivitel is, ami egy exportvezérelt gazdaság esetében kiemelten jelentős szerepet játszik. Kedvező az is, hogy a forint árfolyama olyan szinten stabilizálódott, amely az exportot segíti, de az inflációt sem befolyásolja kedvezőtlenül. A gazdaság feltételei átláthatóak lettek, és különösen örvendetes, hogy a kormány a kutatás+fejlesztés területén is hozott előremutató intézkedéseket. Negatívumként értékelem a ciklus kezdetén végbement jövedelemnövekedést. Nem vitatom, hogy a közszférában indokolt volt emelni a béreket, ám a programot nem teljesítményorientált módon hajtották végre. Mindemellett sok ad hoc döntést figyelhettünk meg. Ilyen volt a forint sávjának eltolása 2003-ban. Igaz, ez főként a jegybank felelőssége, ám a kabinetnek is megvolt a szerepe a döntésben. A versenyképesség javítása és a tőkebehozatal terén is előfordultak bizonytalan lépések. Ezeken a területeken erősítenie kell a kormánynak. Összességében a hatékonyságon szükséges javítani, hiszen egy hatékonyan működő gazdaságot csak egy hatékony kormány képes érdemben segíteni."



Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: "Lehetetlen egyetlen osztályzattal minősíteni a kormány eddigi munkáját, hiszen bizonyos döntései alapján jelest, más intézkedései, vagy azok hiánya miatt elégteleneket is kioszthatnánk. A kabinet szép eredményeket ért el az uniós felkészülésben, vagy a szakképzésben elindított átalakításokban. A felsőoktatásban még sok a tennivaló, itt súlyos munkaerő-piaci gondok jelenhetnek meg. Pozitívum a forint árfolyamának stabilizálása, illetve a gazdasági növekedés fokozódása. 2003 a kijózanodás éve volt, a kormány szakított a túlzott ígéretek politikájával. Így visszaáll a bérek és a teljesítmények egyensúlya. Fontosak a vállalkozói hitelprogramok, ám közülük néhány nem jut el a címzettekhez. A kamarákat be kellene vonni e programok menedzselésébe. Rendkívül jó döntés volt az eva bevezetése, hiszen bebizonyosodott: a magyar vállalkozók reális terhek és kedvező adminisztrációs követelmények mellett igenis hajlandóak és akarnak adózni. Más kérdés, hogy az adóterhek összességében nem csökkentek. A befektetésösztönzés és a kereskedelemfejlesztés terén is lenne mit javítani. Hibásnak tartom például az ITDH kapcsán született kormánydöntést. Úgy vélem, a kutatás+fejlesztésben is inkább látszatintézkedések születtek, mintsem ténylegesen előremutató lépések. A végére kívánkozik még egy jeles: nyilvánvalóan a legmagasabb osztályzat illeti meg Medgyessy Péter gazdaságdiplomáciai erőfeszítéseit."



Sugár András, a T-Mobile Rt. vezérigazgatója, a versenyképességi és a befektetési tanács társelnöke: "A versenyképességi tanács társelnökeként a versenyképességről tartom indokoltnak kifejteni a véleményemet. Többször elmondtuk már, hogy főként az oktatás és a képzés területén van szükség előrelépésre. Ha nem tudunk kiművelt munkaerőt biztosítani, mégpedig nagy számban, az alaposan visszavethet bennünket. Egyértelműen kedvező jelenség, hogy a befektetések területén az idén sikerült fejlődést felmutatni. Bebizonyosodott, hogy az itt lévő tőke komolyan veszi Magyarország vezető szerepét a régióban. Ez ügyben említhetném akár az autógyártást, akár a mobil kommunikációs eszközöket, amely ágazatokban újabb és újabb beruházásokat eszközölnek. Megjegyzendő, hogy olyan területekről van szó, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek. Összességében egyre komolyabb, de még mindig nem elég figyelem fordul a versenyképesség felé. Eközben érvényesül az a szemlélet, mely szerint nem önmagában vizsgáljuk a teljesítményünket, hanem regionális összevetésben: immár figyelünk a szlovákokra, a szlovénokra, a lengyelekre, a csehekre is. Csak olyan megoldás működik, ahol az állandóan változó külpiaci feltételekhez rugalmasan alkalmazkodunk. Remélhetőleg kedvezőbbé és átláthatóbbá válik majd az adórendszer, beleértve a helyi iparűzési adót is. Gondot okoz, hogy kevés az elosztható központi forrás. Ez látszik a turizmuson is, amelynek fejlesztésén keresztül fel lehetne építeni az imázsunkat, elérve, hogy Magyarország ne a rosszkedvű emberek és a szürke utcák hazája legyen."



Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke: "Kedvező fejlemény, hogy a kormány újabban exportvezérelt gazdaságpolitikát folytat. Kedvező, hogy a kabinet megpróbálja lefaragni a költségvetési hiányt. A folyó fizetési mérleg hiánya azonban változatlanul igen magas, ami a legkevésbé sem kedvez a gazdaságnak. Ma már nyilvánvalónak tűnik, hogy ebben az esztendőben sem sikerül tartani a betervezett négymilliárd eurós szintet, a deficit meghaladhatja az ötmilliárd eurót is. Márpedig ezzel mielőbb csinálni kellene valamit. Más kérdés, hogy a kormánynak nincs olyan felismerhető közép- és hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiája, amelynek mentén változtatni lehetne a helyzeten. Jómagam abban bízom, hogy az európai parlamenti választásokat követően olyan helyzet áll elő, amelyben a lehető legkomolyabb érdekegyeztető munka kezdődik meg. Arra gondolok, hogy a kormánynak nemcsak a gazdasági szervezetek, érdekképviseletek vezetőivel, hanem valamennyi párt - az ellenzéket is beleértve - képviselőivel is le kell ülnie, és tárgyalnia kell a felzárkózást segítő makropályáról, illetve az eurózóna-csatlakozás feltételeiről. Amennyiben ez a nemzeti kerekasztal jellegű egyeztetéssorozat ősszel elindul, s valamilyen eredménye is lesz, akkor lehet tényszerűen megvonni a kormány teljesítményének mérlegét."