Tudás és információ egyenlő hatalom
A budapesti Richter Tudós Klubot Tulassay Tivadar professzor, az egyetem rektora nyitotta meg, s ünnepi alkalomnak nevezte, hogy a klub első rendezvényének a Semmelweis Egyetem ad otthont. A kezdeményezés reményteli - mondta, hiszen a leendő kutatóknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek ad lehetőséget arra, hogy az aktuális tudományos kérdésekben bővíthessék ismereteiket, információkat gyűjthessenek. A Richter Tudós Klub a kutatás jelentőségét is megerősíti a hallgatókban. Az orvosi egyetem rektora többek között rámutatott, hogy Európában már bevett szokás a magántőke részvétele az alapkutatásban, hazánkban azonban még ez nem elterjedt: ezen a területen paradigmaváltásra van szükség - fogalmazott.
Bogsch Erik kiemelte, hogy a Richter Gedeon Rt. alapvető célkitűzése, hogy jó ügyet szolgáljon. A szolgálat kulcsszó, mert alázat és szeretet nélkül nem lehet a szakmát jól gyakorolni - tette hozzá. Rámutatott, hogy a társaság mindig is fontosnak tartotta az egészségügy és az oktatás támogatását. Ennek szellemében született meg a Richter Tudós Klub alapításának gondolata is.
A klub arra lesz hivatott a jövőben, hogy az orvoslás és gyógyszerészet aktuális tudományos kérdéseit vitassa meg neves szakemberek előadásainak segítségével. A cél az, hogy az egyetemi hallgatók, a rezidensek s a gyakorló orvosok hozzájussanak a legfrissebb tudományos információkhoz, így bővítve tudásukat. Magyarország erős verseny előtt áll, ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a kutatásra és fejlesztésre ahhoz, hogy az ország helyt tudjon állni. Ezt követően a vezérigazgató ismertette a társaság tevékenységét, aminek keretében kiemelte, hogy a Richter Gedeon Rt. innovációorientált regionális multinacionális vállalat, s a kutatás-fejlesztésre a társaság költ a legtöbbet az összes hazai vállalat közül. Hangsúlyozta a társaság függetlenségének jelentőségét, azt, hogy a döntések Magyarországon születnek, s azok a magyar nemzetgazdaság érdekeit szolgálják, valamint, hogy az etikus magatartás mindig is kiemelt szerepet töltött be a társaság életében.
Vizi E. Szilveszter előadásának a "Magyarország - 2020" címet adta. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tudomány XX. századi fejlődését foglalta össze, rámutatott arra, hogy az elmúlt évszázadban a fizikában történt áttörés a többi tudományágra is nagy hatást gyakorolt, az innováció jelentősége nagymértékben nőtt. Úgy véli, hogy a XXI. század a biológia évszázada lesz, erre utalnak az ezen a területen tett korszakalkotó felfedezések, így például a DNS-szekvencia megfejtése. A tudomány globalizálódott, s a megismerhető fizikai világ kis túlzással a semmitől a végtelenig terjed - fűzte hozzá. Magyarország méltán büszke lehet szellemi tőkéjére, melyre alapozhat, építhet a jövőben, s melyre érdemes és kell is áldozni. A XX. század képlete: tudás és információ, egyenlő hatalom.
Magyarországon 2020-ra a lakosság jelentős részének lesz számítógépe, így sokkal többen tudnak majd információhoz jutni, mint manapság. Addigra Magyarország felzárkózik az Európai Unió tagországaihoz is. Új típusú demokráciát hozhatunk létre, melyben egyik fontos feladatunk az egészséges nemzeti öntudat ápolása az unión belül. Egyfajta összegzésképp Vizi E. Szilveszter Marquez gondolatát idézte, mely szerint: nekünk kell tennünk a XXI. századért, s nem annak értünk.
Falus András akadémikus előadásában arra a kérdésre kereste és adta meg a választ, hogy a genomika - a génállomány működésének, szerkezetének, kölcsönhatásainak DNS-, mRNS-, protein- és metabolomszinten történő vizsgálata - modern alkímia vagy új írásbeliség. Az őssejtkutatással kapcsolatban megjegyezte: a tudósok között legújabban felmerült eretnek kérdés, hogy mennyire irreverzibilis az őssejtfejlődés. Az orvosi genomika azt vizsgálja, hogy a genom - egy sejt teljes DNS-tartalma - hogyan befolyásolja a különböző betegségekre való hajlamot, illetve, hogy milyen gének vesznek részt az adott betegség kialakításában. Fontos kérdés, hogy a genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatásának milyen szerepe van a betegségek kialakulásában. Mindennek jelentősége leginkább abban rejlik, esetleg befolyásolhatjuk a genom működését, hogy megakadályozzuk a betegségek kialakulását. Ezeknek alapját a DNS-szintű variációk és a génexpressziós mintázat képeinek bioinformatikailag (korrelációanalízis, adatbázisok, expressziós profilok stb.) kiértékelt biológiai összhangzattana adja meg. A jövőben előtérbe kerül a farmakogenomika, hiszen minden gyógyszerhatóanyag sok géntermékkel (pl. receptorok, metabolizáló enzimek stb.) lép kölcsönhatásba, ezek szinte mindegyike genetikailag polimorf.
