Új lehetőség a tüdőrák gyógykezelésében

Mára a tüdődaganatos megbetegedésben a férfiaknál tapasztalt "előny" lecsappant 2,5-szeresére, amely a nők körében a dohányzás térhódításával magyarázható. Ugyanis a dohányzás komoly kockázati tényező a rák kialakulásában.

A halálozás tekintetében is vezető szerep jut a tüdőráknak. Minden ötödik daganatos beteg tüdőrákban hal meg. Magyarország a férfiak tüdőrák-halálozásában a világon vezető helyen áll (lásd táblázatban). A tüdőrákban szenvedők gyógyíthatósága 10-15 százalék közé tehető, ami tehát annyit jelent, hogy minden száz frissen felfedezett beteg közül 85-90 öt éven belül betegsége progressziója miatt meghal. A tüdőrák hosszú távú túlélési mutatói tekintetében az utóbbi évtizedekben lényeges javulás nem történt. A tüdőrák kezelésében eddig a tüdődaganat sebészi eltávolítása, a gyógyszeres, úgynevezett citotoxikus kemoterápia, illetőleg a sugárterápia, valamint az említettek kombinációja jelentették a terápiás lehetőségeket.

A rosszindulatú kórképek kezelésében új lehetőség a célzott kemoterápia megjelenése és térhódítása. Bizonyos rosszindulatú megbetegedésekben, így az emlőrákban ezen új terápiás eljárás szelektált esetekben már a klinikai gyakorlat részévé vált.

A tüdőrákos betegek döntő többsége az úgynevezett nem kissejtes csoportba tartozik. Számos kutatás foglalkozik jelenleg is a különböző támadásponton ható célzott kemoterápiás lehetőségekkel a nem kissejtes tüdőrákban. Ezek közül a gefitinib hatóanyagú gyógyszer a világ számos országában már törzskönyvezve van a nem kissejtes tüdőrák harmadik vonalú terápiájában. Korábbi klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy amennyiben a beteg helyileg kiterjedt, illetőleg előrehaladott tüdőrákos betegségben szenved, és túl van már egy-két megelőző hagyományos citotoxikus kemoterápiás kezelésen, és e kezelési módozatoktól hatékonyság nem várható, 10-20 százalékban terápiás válasz alakul ki a gefitinibterápiára, mely a daganatos gócok legalább harmincszázalékos kisebbedését jelenti. A vizsgált betegek csaknem felénél az életminőség javul a kezelés során. Hazánk is résztvett, csaknem hetven beteg bevonásával abban a nemzetközi programban, mely a gefitinibkezelés hatékonyságának, illetőleg a mellékhatás profiljának elemzésével foglalkozott.

Érdekes megfigyelés, hogy a gefitinibkezelés során a terápiás válasz mintegy duplája a japán populációban, összehasonlítva az észak-amerikai és európai betegek csoportjaival. Nem lehetett előre tudni, hogy kik azok a betegek, akiknél a gefitinibkezelés alkalmazásával biztosan tumorredukciós hatás mutatkozik, illetőleg magyarázat nélkül volt az is, hogy miért hat jobban a japánoknál ez a szer. Az utóbbi hetekben két amerikai kutatócsoport egymástól független munkájának publikálása választ adott a feltett kérdésekre. A gefitinib a tumorsejtek osztódásának vezérlésében szerepet játszó egyik receptor (EGFR) befolyásolásán keresztül hat.

A sejtszaporodást okozó jelátviteli rendszer egyik szakaszán ható enzim, a tirozin gátlásán keresztül akadályozza meg azt a folyamatot, mely végül is a daganatsejt osztódásához vezet. A kutatók rájöttek arra, hogy a terápiás hatékonyság a EGFR receptor fehérjét kódoló génszakasznak a megváltozásával (mutációjával) függ össze, mely génszakaszt pontosan feltárták. Kilenc olyan beteg esetén, akik a megelőző gefitinibterápiára reagáltak, nyolcnál ezt a változást megtalálták. A másik munkacsoport pedig azt bizonyította be, hogy a fenti mutáció gyakrabban fordul elő a japán populációban, megmagyarázva a jobb terápiás válaszadást a japán betegek esetén.

A tüdőrák terápiája során eddig nem volt ismert egyetlen olyan prediktív marker sem, mely alapján a különböző terápiás metódusok sikerét vagy sikertelenségét előre lehetett volna tudni. Ennek megfelelően e felfedezés mérföldkő lehet a tüdőrák terápiájában. Úgy tűnik, megvan tehát a lehetőség arra, hogy azoknál a betegeknél kezdjünk a gefitinibkezelést, akiknél e gyógyszer alkalmazása biztosan hatékony lesz.

Jelenleg sokféle, a célzott kemoterápia hatásmechanizmusa szerint működő vegyület van kipróbálás alatt, mely elvezethet egy olyan bonyolult - az adott beteg személyére szabott - terápiához, mellyel a kezelési eredmények megjósolhatók és optimalizálhatók lesznek. A tüdőrákos betegek kezelési tervének felállításában a molekuláris biológiai kutatások eredményeinek a diagnosztikában való széles körű felhasználása a nem távoli jövőben a gyakorlat részévé válik. Természetszerűleg az új típusú diagnosztikát illetőleg az új mechanizmussal ható gyógyszerek alkalmazása jelentősen megdrágíthatja a tüdődaganatos betegségek korszerű ellátását. Jelenleg az USA-ban egy hónapi adag (30 tabletta) gefitinibtartalmú gyógyszer ára két- és háromezer dollár között mozog. E gyógyszert Európában csak Svájcban törzskönyvezték, de az európai uniós törzskönyvezés folyamatban van.