Üzenet Közép-Európából
Ha valaki szeretné megragadni a közép-európaiság lényegét, javaslom, hallgassa meg a Pannon Filharmonikusok - Pécs frissen, a Hungaroton gondozásában megjelent Mahler-CD-jét Hamar Zsolt vezényletével (Mahler: Titán - szimfonikus költemény szimfónia formában, weimari változat). Kapóra jött, hogy levehettem a polcról a Bostoni Szimfonikusok és Seiji Ozawa felvételét. Ugyanezt az öttételes változatot szólaltatják meg, de ez akármilyen perfekt előadás is, nem adja vissza a mahleri világ lényegét. Mintha aprólékosan kifestett kulissza előtt állnánk, a sík vászon ugyan kölcsönöz némi térélményt, de nincs mélysége.
A pécsieknél a mélység és a magasság egyaránt szédítő. Sejtelmes, kissé tétova az indítás, a fúvósok is fokozatosan kapnak erőre. A hangjuk eleinte érdes, csak később válik magabiztossá és erőteljessé, szinte látszik az út, a bizonytalanságokkal, megpróbáltatásokkal teli közép-európai sors.
Az első szimfóniaként számon tartott Titán magyar vonatkozása, hogy az első változatot Budapesten mutatták be 1889-ben. Ezután - jelezve a zeneszerző műfaji kétségeit - még három verzió készült. A pécsi zenekar most az utolsó előtti változatot játszotta korongra. A magyar zenekarok általában igen jól játsszák Ma-hler műveit, de ezek közül is kiemelkedik ez az elképzelés. Ha valaki még nem tudná: Pécs Hamar Zsolt személyében ambiciózus, jelentős, világkarrierre hivatott karmestert nyert. Olyan dirigenst, aki méltó az Európa kulturális fővárosa címért induló városhoz.
