Inkább az ellenzékhez kötik a tüntetéseket

Az elmúlt napokban különböző találgatások, sugalmazások láttak napvilágot a Magyar Televízió előtt történtek hátteréről, a szervezőkről.
A kérdezettek mintegy egynegyede támogatja azt az álláspontot, miszerint a TV-székház ostroma mögött szervezett provokáció áll, amelynek célja, hogy eltereljék a figyelmet Gyurcsány Ferenc vasárnap nyilvánosságra került májusi hangfelvételéről. Bár a Fideszesek átlagon felüli arányban fogadják el a szervezett provokáció gondolatát (40%), az ő körükben is az ellentétes nézeten lévők vannak többen (50%).

Annak a vélekedésnek már valamivel nagyobb elfogadottsága (32%), mely szerint a tüntetéseket országszerte és a Kossuth téren is az ellenzék szervezte, hogy az önkormányzati választások előtt a kormány ellen fordítsa az embereket, azonban ez esetben is a többség (59%) ellenkező véleményen van. Az MSZP szavazóinak kétharmada az ellenzéket sejti a tüntetések mögött, ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok többsége (53%) ezt az álláspontot is elveti.

A Magyar Televízió székházánál hétfőről keddre virradó éjszaka történtekről – pártállástól függetlenül – egyöntetű a megkérdezettek álláspontja: 92 százalékuk szerint nem elfogadható módja a véleménynyilvánításnak az, hogy a tüntetők behatoltak, majd elfoglalták az épületet, és hasonlóan magas (98%) az utcai randalírozás, a parkoló autók felgyújtásának és a középületek, közterületek megrongálásának az elutasítása is.

A túlnyomó többség (63%) által képviselt álláspont szerint a TV-székház elfoglalóival szembeni rendőri fellépés túlságosan enyhe volt, s mindössze minden ötödik ember ítéli megfelelően a rendőrség beavatkozását. Ezzel éles kontrasztban áll a másnapi, Köztársaság téri rendőri munka megítélése, hiszen azt hattizedük éppen megfelelőnek tartotta, s mindössze 18 százaléka kevesellte. E tekintetben sincs jelentős eltérés a nagy pártok szavazói között, annak ellenére sem az MSZP-s szavazók valamivel nagyobb arányban kevesellték a Szabadság téri rendőri beavatkozást, és szintén nagyobb arányban voltak elégedettek a Köztársaság térivel.

Általános nézet, hogy az erőszakos cselekedetekért a tüntetők elenyésző (43%) vagy csupán kis része (27%) tehető felelőssé, s a válaszadóknak mindössze 6 százaléka hibáztatja a teljes tüntető tömeget. A Fidesz szavazóinak 56 százaléka szerint csak egy elenyésző kisebbség a felelős, ugyanakkor az MSZP-sek körében csupán 29% osztja ezt a nézetet.
Erősen megoszlanak a vélemények arról is, hogy az eddigi történések szolgálják-e valamelyik parlamenti párt érdekeit. A kérdezettek 38 százaléka szerint nem áll egyik párt érdekében sem az, ami történt. Az MSZP-t, az SZDSZ-t és összefoglalva a kormánypártokat együttesen a válaszadók 10 százaléka nevezte az események haszonélvezőjének, a Fideszt és összefoglalva az ellenzéki pártokat pedig 22 százalék. A válaszok ebben az esetben is összefüggésben állnak a pártpreferenciával.

Fidesz szavazóinak nagyobb része (46%) véli úgy, hogy semelyik pártnak sem érdeke az események, mint az MSZP-sek (32%). Ugyanakkor a fideszesek egyötöde szerint az MSZP számára kedvezőek a történtek, az MSZP szavazóinak egyharmada szerint viszont a Fidesznek. A pártválasztásukban bizonytalanok véleményeinek megoszlása az MSZP-szavazókéhoz áll közelebb, többen (18%) tartják közülük a Fideszt a haszonélvezőnek, mint az MSZP-t (3%).

A vizsgálat rákérdezett a Fidesz által szombatra szervezett nagygyűlés megtartásáról. A megkérdezettek valamivel több mint fele (52%) úgy véli, jobb volna nem megtartani a tervezett Fidesz-nagygyűlést, s csupán 39 százalék szerint lehet nyugodtan megtartani azt. A fideszesek többsége (62%) a nagygyűlés megtartása mellett érvel, minden más szavazói csoporton belül – ide értve a bizonytalanokat is (45%) – azok vannak többségben, akik szerint jobb volna, ha elmaradna a gyűlés. (Századvég-Forsense)

A kutatás módszertana

A kérdőíves gyors közvélemény-kutatás adatfelvétele 2006. szeptember 19. és 20. között történt, melynek során összesen 509 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg CATI módszerrel a Gyurcsány-hangfelvétellel és az azután kirobbant megmozdulásokkal kapcsolatosan. A mintavételből fakadó véletlen hibát négy szempontú súlyozással korrigáltuk, amely alapján válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,3 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.