Öt kormány, ötször 100 nap

Antall József (1990). 1990. május 23-án, a „nemzeti megújhodás” programjának elfogadásával választotta miniszterelnökké Antall Józsefet a parlament. A kormány első száz nap munkájához türelmet és a sajtó segítségét kérte. Az első döntések között létrehozták a Kárpótlási Hivatalt, címerváltozás volt, újraszabályozták a rendjelekről, kitüntetésekről szóló törvényt, módosították a helyi önkormányzatokról szólót. A költségvetési deficit lefaragása érdekében áremeléseket terjesztettek a parlament elé, amelyeket a képviselők ellenállása miatt visszavontak. Végül mégis döntöttek többek között a fogyasztási adók növeléséről, a vállalkozási nyereségadó-kedvezmények szűkítéséről, az állami tulajdon utáni osztalék emeléséről. Ellentételezésképp a nyugdíjakat 300, a családi pótlékot pedig 100 forinttal megemelték.

Horn Gyula (1994). Tizennégy tagú kabinettel vágott neki a munkának Horn Gyula 1994 júniusában, s az előző struktúrához képest hárommal csökkentette a tárca nélküli miniszterek számát. Az új Országgyűlés első jogalkotó döntésével eltörölte a polgármesteri (közgyűlési elnök) és az országgyűlési képviselői tisztség egyidejű betöltését tiltó előírást, s új házszabályt fogadtak el, ebben féléves függetlenséggel „büntették” a más frakcióba átülni szándékozókat. Bizottságot állítottak fel az előző kormány alatt történt privatizáció felülvizsgálatára. A miniszterelnök tanácsadó testületeket hozott lére, egyiket Medgyessy Péter vezette, itt felvetődött a gyanú, hogy alternatív gazdaságpolitikai centrum jött létre a pénzügyminiszter, Békesi László ellenében. Parlamenti döntéssel nyolc százalékkal emelték az 1994. január 1-je előtt megállapított nyugdíjakat.

Orbán Viktor (1998). 1998. július 8-án mutatta be 17 tagú kabinetjét Orbán Viktor miniszterelnök: a Fidesz 12, az FKGP négy, az MDF egy minisztert delegálhatott. A korábbi 310-ről 470 fősre duzzasztották a Miniszterelnöki Hivatalt, átszabták a minisztériumok hatáskörét. Első parlamenti döntésként a kormánytöbbség a tb-testületek megszüntetéséről és a tb-alapok állami felügyeletbe vonásáról döntött. Az Orbán-kormány elrendelte a korábbi vízlépcső-határozatok felülvizsgálatát. Augusztustól az infláció és a forintleértékelés arányában 8,1 százalékkal emelték a villamos energia árát. Tandíjmentessé tették az államilag finanszírozott első alapképzést. Simicska Lajost a pénzügyminiszter, Járai Zsigmond kinevezte az APEH élére. Teljes körűvé tették a családi pótlékot, kiterjesztették a gyermekes családok adókedvezményét.

Medgyessy Péter (2002). 2002. május 27-én tett miniszterelnöki esküt Medgyessy Péter, akitől már június közepén ügynökmúltja miatt ideiglenesen megvonta a bizalmat az SZDSZ, majd az ügynöktörvény beígért módosítása okán mégiscsak megadta azt. Az első intézkedések között visszaállították a kormányüléseken a jegyzőkönyvek és hangfelvételek készítését. Régi-új néven megalakították az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. „Vizsgálatdömpinget” indítottak az Orbán-kormány ügyei miatt, közpénzügyi államtitkárságot hoztak létre. Ötven százalékkal emelték a közalkalmazottak fizetését, adómentessé tették a minimálbért, kéthavi családi pótlékot fizettek, megszüntették a tv-előfizetési díjat, az Országimázs Központot, visszaadták a nyugdíjasoknak a 19 ezer forintot, amelyet az előző kormány „vett” el.

Gyurcsány Ferenc (2004). Gyurcsány Ferenc 2004 őszén hét új minisztert nevezett ki, s megszüntette önálló tárcaként a sportminisztériumot, a fejlesztési ügyeket tárca nélküli miniszterre bízta. A kormányfő az első lépések között hat tanácsadó testületet hozott létre. Kormánya késéssel nyújtotta be a költségvetést. Az MSZP–SZDSZ koalíció kétkulcsos szja-táblában egyezett ki: 1,5 millió forintig 18, a fölött 38 százalékos kulcsokkal. Az SZDSZ elutasítása miatt a parlament nem tudta elfogadni az árfolyamnyereség-adó bevezetését, de elfogadták a banki különadót és a környezetvédelmi termékdíjat, csökkentették a családi adókedvezmény igénybevételének határát. Országgyűlési döntéssel hazahívták a magyar katonákat Irakból. Módosították a jegybanktörvényt: megnövelték a monetáris tanács tagjainak számát, a kormányfő is jelölhet tagokat.

GDP-növekedés

A gazdaság – dacára a kedvező külső konjunktúrának – már most is lassul, a száz nap során elfogadott kiigazítási intézkedések azonban még tovább mérséklik a dinamikát. A belső kereslet visszaesésének hatására a bővülés üteme 2007 végére ideiglenesen két százalék alá is csökkenhet, de a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 2008-ban már kezdetét veheti a lassú élénkülés.

Munkaerőpiac Bár a közszférából sok embert elbocsátanak, és a kiigazítási lépések emelik a munkaerőköltséget is, az előrejelzések szerint nem kell számítani a munkanélküliség megugrására, inkább a stagnálás lesz jellemző. A kormányzat abban is bízik, hogy erőfeszítéseit némi siker koronázza, és az aktivitás lassan emelkedik a következő két évben a jelenlegi kirívóan alacsony szintről.-->